Parajdi sóbánya katasztrófája: több településen ihatatlanná vált az ivóvíz, jelentős halpusztulásra számítanak
Leáll a vízellátás csütörtökön több Kis-Küküllő menti településen, valamint halpusztulásra is számítanak a térségben, miután jelentősen megnőtt a folyó vizének sótartalma – közölte Raed Arafat román belügyi államtitkár. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy a csütörtöki kormányülésen a parajdi sóbánya katasztrófájának súlyosbodásában érintett állami vállalatok vezetőinek menesztését kéri.
Raed Arafat bukaresti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy szerdán
nőni kezdett a Kis-Küküllő vízének sótartalma, ezért Dicsőszentmártonban, Vámosgálfalván és Szászbogácson, valamint a hozzájuk tartozó falvakban csütörtökön leáll a vízellátás.
Az országos katasztrófavédelmi hatóság (DSU) vezetője a News.ro tájékoztatása szerint azt is közölte, hogy a lakosságot mobiltelefonon, Ro-Alert-üzenetben figyelmeztetik a vízellátás teljes leállására. Kérik őket, hogy tartalékoljanak vizet, ne fogyasszák a folyó vizét és az ebben elpusztult halakat, mivel a megnövekedett sótartalom miatt halpusztulásra is számítanak. Az érintett települések lakosainak az ivóvízhez hasonlóan csütörtöktől 30 ezer literes tartályokkal háztartási vizet is biztosítanak – mondta.
A parajdi sóbánya helyreállítási munkálatai után történt az ivóvíz elszennyeződése
A Kis-Küküllő vizének sótartalma szerdán nőtt meg jelentősen, miután a parajdi sóbánya fölött folyó Korond-patak elterelésével megbízott cég munkához látott, és elbontotta a külföldi szakértők javaslatára felépített vízhozamlassító gátakat, valamint úgy terelte el a patak vizét, hogy az ideiglenes medret nem szigetelte le.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter a Maszol hírportálnak úgy nyilatkozott: a csütörtöki kormányülésen
a parajdi katasztrófában érintett két állami vállalat, a sóipari társaság (Salrom) és a vízügyi hatóság vezetőjének a menesztését kéri Catalin Predoiu ideiglenes kormányfőtől.
Az RMDSZ politikusa szerint a két állami vállalat vezetőjét terheli a felelősség a helyzet súlyosbodása miatt, a köztük lévő állandó konfliktus megnehezíti a munkát. A miniszterelnök-helyettes arról is beszámolt, hogy visszaállították a kivitelező által lebontott vízhozamlassító gátakat, és ennek eredményeképpen a patak fenti szakaszán csökkent a sókoncentráció. „Bízunk abban, hogy nem lesz természeti katasztrófa ebből az emberi butaságból” – fogalmazott a Maszolnak Tánczos Barna.
Az állami tulajdonban lévő Országos Sóipari Társaság (Salrom) működtette parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is.
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
A parajdi sóbánya katasztrófája messzemenő problémára mutat rá
A parajdi sóbánya katasztrófája nemcsak helyi ügy, hanem intő jel Európa számára. A Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint ha az Európai Unió kohéziós politikája nem veszi figyelembe a nemzeti régiók kulturális és gazdasági sajátosságait, akkor nemcsak anyagi javakat, hanem identitást is veszítünk. Ennek a parajdi sóbánya tragédiája ékes példája.
