Parajdi sóbánya katasztrófája: több településen ihatatlanná vált az ivóvíz, jelentős halpusztulásra számítanak
Leáll a vízellátás csütörtökön több Kis-Küküllő menti településen, valamint halpusztulásra is számítanak a térségben, miután jelentősen megnőtt a folyó vizének sótartalma – közölte Raed Arafat román belügyi államtitkár. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy a csütörtöki kormányülésen a parajdi sóbánya katasztrófájának súlyosbodásában érintett állami vállalatok vezetőinek menesztését kéri.
Raed Arafat bukaresti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy szerdán
nőni kezdett a Kis-Küküllő vízének sótartalma, ezért Dicsőszentmártonban, Vámosgálfalván és Szászbogácson, valamint a hozzájuk tartozó falvakban csütörtökön leáll a vízellátás.
Az országos katasztrófavédelmi hatóság (DSU) vezetője a News.ro tájékoztatása szerint azt is közölte, hogy a lakosságot mobiltelefonon, Ro-Alert-üzenetben figyelmeztetik a vízellátás teljes leállására. Kérik őket, hogy tartalékoljanak vizet, ne fogyasszák a folyó vizét és az ebben elpusztult halakat, mivel a megnövekedett sótartalom miatt halpusztulásra is számítanak. Az érintett települések lakosainak az ivóvízhez hasonlóan csütörtöktől 30 ezer literes tartályokkal háztartási vizet is biztosítanak – mondta.
A parajdi sóbánya helyreállítási munkálatai után történt az ivóvíz elszennyeződése
A Kis-Küküllő vizének sótartalma szerdán nőtt meg jelentősen, miután a parajdi sóbánya fölött folyó Korond-patak elterelésével megbízott cég munkához látott, és elbontotta a külföldi szakértők javaslatára felépített vízhozamlassító gátakat, valamint úgy terelte el a patak vizét, hogy az ideiglenes medret nem szigetelte le.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter a Maszol hírportálnak úgy nyilatkozott: a csütörtöki kormányülésen
a parajdi katasztrófában érintett két állami vállalat, a sóipari társaság (Salrom) és a vízügyi hatóság vezetőjének a menesztését kéri Catalin Predoiu ideiglenes kormányfőtől.
Az RMDSZ politikusa szerint a két állami vállalat vezetőjét terheli a felelősség a helyzet súlyosbodása miatt, a köztük lévő állandó konfliktus megnehezíti a munkát. A miniszterelnök-helyettes arról is beszámolt, hogy visszaállították a kivitelező által lebontott vízhozamlassító gátakat, és ennek eredményeképpen a patak fenti szakaszán csökkent a sókoncentráció. „Bízunk abban, hogy nem lesz természeti katasztrófa ebből az emberi butaságból” – fogalmazott a Maszolnak Tánczos Barna.
Az állami tulajdonban lévő Országos Sóipari Társaság (Salrom) működtette parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is.
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
A parajdi sóbánya katasztrófája messzemenő problémára mutat rá
A parajdi sóbánya katasztrófája nemcsak helyi ügy, hanem intő jel Európa számára. A Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint ha az Európai Unió kohéziós politikája nem veszi figyelembe a nemzeti régiók kulturális és gazdasági sajátosságait, akkor nemcsak anyagi javakat, hanem identitást is veszítünk. Ennek a parajdi sóbánya tragédiája ékes példája.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.