Erasmus-per: diszkriminálni és ösztöndíjat lopni ér?

Az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) rektora szerint súlyosbítja a helyzetet, hogy a kizárás az egyetemeken tanuló külföldi hallgatókat is hátrányos helyzetbe hozza. Az intézkedés ebben a vonatkozásban enyhén szólva is paradox, egyes egyetemi vezetők szerint pedig cinikus. A magyar közalapítványi fenntartású egyetemek ugyanis fogadhatnak az unió egyetemeiről érkező diákokat az Erasmus keretében, a náluk tanuló külföldiek viszont – csakúgy, mint a magyar diákok – ki vannak rekesztve az uniós egyetemek Erasmus keretében történő látogatásából. 

A hallgatókat mélyen érintő hátrányos megkülönböztetésről – kiemelve a külföldi diákok kirekesztésének elfogadhatatlanságát – hasonlóan elítélő véleményt fogalmazott meg Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora pedig egyenesen úgy nyilatkozott, hogy az ösztöndíjak befagyasztása nem más, mint lopás. A diszkriminatív intézkedések elleni tiltakozásul nemrégiben a luxemburgi Curia épülete elé vonultak a Debreceni Egyetem (DE) hallgatói is.

Az itthon és külföldön pró és kontra óriási sajtóvisszhangot keltő – jogállamisági kifogásokra és az uniós büdzsé védelmére hivatkozó – 2022-es határozat ellen a 21 érintett közérdekű alapítvány által fenntartott magyar egyetemből hat nyújtott be keresetet. 

Tették ezt azért, mert a Magyarországot megillető kohéziós források három programja 55 százalékának befagyasztásáról rendelkező határozat, illetve annak pontosítása diszkriminatív módon kizárja őket a minden uniós egyetemi polgárt alanyi jogon megillető Erasmus- és Horizont-forrásokból. 

• Az első pert a Debreceni Egyetem indította 2023 tavaszán, amit pár hét múlva követett 
• a Dunaújvárosi Egyetem, 
• a Miskolci Egyetem, 
• az Óbudai Egyetem, 
• az Állatorvostudományi Egyetem, valamint 
• a Semmelweis Egyetem keresete. 
• A Semmelweis Egyetem a Debreceni Egyetemhez hasonlóan külön fordult a bírósághoz, míg a többiek együtt perelnek.

A pert indító egyetemek tárgyalás keretében történő meghallgatására több mint két év aktatologatás után, múlt héten kerített sort a luxembourgi székhelyű Curia. Ez idő alatt az eurokraták igyekeztek elérni, hogy a magyar egyetemek kereseteit ne fogadják be, ám ezeket az indítványokat a bíróság elutasította. Amint azt megírtuk, a DE meghallgatását kedden, a többi egyetemét pedig szerdán megtartották.

Sótonyi Péter: a diszkrimináció minden diákkal szemben jogellenes

Az egyetemi vezető közölte, hallgatóik közel kétharmada külföldi – idén 208 magyar nyelvű, 170 angol nyelvű és 120 német nyelvű első évesük van –, de a kizárás miatt ők sem vehetnek részt Erasmus-programokban. Ez az intézkedés afrikai, ázsiai, de európai hallgatókat is súlyt – pusztán azért, mert ők a modellváltott ÁTE hallgatói. „Ők sokat fizetnek a tanulmányaikért, és a pénzükért cserébe arányosan adni is kell nekik, ami azt is jelenti, hogy az oktatási, kutatási lehetőségeket az európai egyetemeken is elérhetővé kell tenni számukra. Természetesen ugyanez igaz a magyar hallgatókra is, akik körében az a gyakorlat, hogy hazahozzák a külföldön megszerzett tudást.”

A Horizont befagyasztásával nem csak a kutatók veszítenek

Horizont-forrásokat hasonlóképpen érintő intézkedés – ami az ugyancsak kulcsfontosságú K+F+I területén tiltja meg az európai szerveknek, hogy alapítványi fenntartású magyar egyetemek, illetve kutatóik javára finanszírozási szerződéseket kössenek – a rektor szerint ugyanolyan diszkriminatív és jogellenes, mint a diákokat versenyhátrányba hozó Erasmusból történt kitiltás. 

Az ÁTE-n a kizárást megelőzően kilenc Horizont-pályázat volt, a kitiltással többek között elkaszálták Kasza Gyula élelmiszerlánc-biztonsági pályázatát, aminek tárgya a Magyarországról exportra kerülő élelmiszerek biztonsága volt. Ennek kutatása pedig az európai szerveknek legalább olyan érdeke lenne, mint a magyar szállítóknak – hangsúlyozta Sótonyi Péter.

Az egyetemi vezető hozzáfűzte, a Horizont kiesése miatti hátrányt a magyar kormány a Pannónia- és Hu-Rizont-pályázatokkal igyekszik ellensúlyozni. Ennek köszönhetően „kinyílt a világ, egyebek mellett 15 hallgató vehetett részt egytetemi oktatásban Dél-Afrikában. Több kínai kapcsolatunk is kiépült, nem régiben pedig Indiana, Nebraska állam képviselői látogattak el hozzánk. Utóbbi azért fontos, mert Nebraska az USA legnagyobb szarvasmarhatartó állama, állatorvosi egyeteme viszont nincs, ezért is érdeklődnek a közös kutatások és képzés iránt.”

Merkely Béla szerint ez nem az ő harcuk

A Semmelwis Egyetem (SE) rektora – aki egyben a Rektori Konferencia elnöke is – az SE lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint a luxemburgi bíróság meghallgatásán arra világított rá, hogy bár az egyetem minden szabályt betartott, ezt bizonyította is, sem a tanács, sem a bizottság nem foglalkozott érdemben ezekkel a tényekkel. Úgy tűnik, tudatosan kerülték a tényekről való párbeszédet. A konfliktust ő is politikai indíttatásúnak értékelte. 

– áll az egyetem közleményében. 

Kovács Levente szerint ösztöndíjat lopni nem ér

Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora az egyetemüket is sújtó uniós intézkedéseket politikai indíttatású támadásnak ítélte, a források befagyasztását pedig jogtalannak, kvázi lopásnak értékelte. Ezen túlmenően leginkább azt kifogásolta, hogy a modellváltott egyetemeket anélkül helyezte obligóra az ominózus 2022. decemberi határozat, illetve annak fent idézett pontosítása, hogy az intézményekben bármilyen mérésre sort kerítettek volna. Többek között azt sem vizsgálták, hogy a modellváltás bármilyen módon sértette-e az autonómiát.

Ítélethozatal egy éven belül várható

Ítélethozatal a megfigyelők szerint 6-12 hónap múlva várható, hacsak közben az Európai Unió Tanácsa a diszkriminatív határozatot – illetve annak pontosítását – megváltoztatva a versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú forrásokat a magyar egyetemek számára újra hozzáférhetővé – s ezzel a luxemburgi pert okafogyottá – nem teszi. Erre azonban a dolgok jelen állása szerint kevés esély mutatkozik.