Elegük lett a magyar egyetemistáknak: felvonultak Luxemburgban a brüsszeli einstand ellen – tíz ügyvéd várta őket

Az Európai Unió Tanácsának intézkedése az uniós büdzsé védelmére és a jogállamiság sérülésére hivatkozva mondhatni egyetlen tollvonással lehetetlenítette el, hogy az alapítványi fenntartású egyetemek hozzáférjenek az Erasmus és Horizon forrásokhoz. Előbbinek a magyar egyetemisták unión belüli tanulmányi célú mozgásában, utóbbinak pedig a versenyképességet előmozdító egyetemi K+F+I tevékenység finanszírozásában volna óriási szerepe.

Az intézkedés 21 magyar egyetemet érintett, közülük hatan döntöttek úgy, hogy nem törődnek bele a méltánytalan döntésbe és bírósági úton támadják meg a sérelmes határozat rájuk vonatkozó részét, ami 2023 tavaszán meg is történt.

A határozat ugyanis annak ellenére maradt változatlan formában érvényben, hogy a politikusak, akiknek kuratóriumi jelenlétét az EU összeférhetetlennek ítélte, lemondtak tagságukról, illetve több, a magyar jogszabályokból több, unió által sérelmezett intézkedést kikerült, hiányolt garanciák pedig, bekerültek a szabályozásba, és ezekről az intézkedésről a magyar kormány rendre értesítette is az unió illetékes szerveit. A most Luxembourgban zajló perekbe támogató félként a magyar kormány is beavatkozott.

Aktatologatás után tárgyalás

Amint arról a Világgazdaság elsőként beszámolt, több mint két év aktatologatás, benne másfél év előkészítés után végre tárgyalási szakba lépett a magyar egyetemek ügye. A Debreceni Egyetem Kontra Európai Unió Tanácsa per tárgyalása tegnap zajlott, a Semmelweis, Állatorvosi, Óbudai, Dunaújvárosi és Miskolci Egyetem keresetét pedig, a Vg.hu helyszínen lévő érintettektől kapott tájékoztatása szerint késő estig tartó tárgyalási napon szerdán tárgyalták. Az egyes egyetemek képviselőt megkérdeztük az ügyel kapcsolatos álláspontjukról, amint válaszolnak, erről is beszámolunk.

A Debreceni Egyetem tárgyalását eredendően júliusra tűzték ki, majd eltolták szeptemberre, az eredetileg öttagú bírói Nagytanács létszámát pedig 9 főre emelték. Az Unideb.hu beszámolója szerint a keddi tárgyalási napon elsősorban az unió ügyvédei kaptak kérdéseket, az egyetem és a magyar kormány jogi képviselői pedig reflektálhattak a hallottakra.

Az Európai Tanácsot, valamint a mellette támogatóként beavatkozó Európai Parlamentet és az Európai Bizottságot tíz, míg a Debreceni Egyetemet és a mellette támogatóként beavatkozó Magyarországot öt ügyvéd képviselte, valamint az egyetem és az azt fenntartó alapítvány részéről jelen volt Bács Zoltán professzor az egyetem kancellárja – szenátus által megválasztott leendő rektor – és Kossa György kuratóriumi elnök is.

Az EU ügyvédei nem vágynak a Price Waterhouse szakvéleményére

A tárgyaláson részt vevő egyetemi vezetők beszámolója szerint EU szervezeteinek képviselői tiltakoztak az ellen, hogy a bíróság figyelembe vegye a PWC Debreceni Egyetemre vonatkozó bizonyító erejű nemzetközi szakértői tanulmányát – ami egyértelműen alátámasztja, hogy sem az egyetemi autonómia nem sérül, sem pedig a pénzügyi gazdasági rendszer nem ad lehetőséget visszaélésre – a bíróság figyelembe vegye.

Ezt ugyanis, az uniós ügyvédek szerint későn csatolta be az Egyetem, ami azért furcsa, mert ők viszont 2024. decemberi dokumentumokra is hivatkoztak.

Az Európai Unió jogi képviselői a tárgyaláson is vitatták az egyetem perindításának jogát, ami azért érdekes, mert a bíróság már elutasította az ilyen tárgyú beadványukat, és a pert befogadta. Ezért is kerülhetett sor a keddi tárgyalásra. 

Miközben a politikusok kuratóriumi tagságára ma már nincsen jogszabályi lehetőség – és a Debreceni Egyetem esetében a fenntartó alapítói okiratába rögzítetten a többségi egyetemi képviselet is biztosított – rendre a fenntartó kuratóriumok egyes tagjainak összeférhetetlenségét és ennek potenciális lehetőségét kifogásolták.

Továbbra is számon kérték az Európai Unió pénzeszközeinek védelmét, azt viszont elismerték, hogy a közbeszerzési kötelezettség a modellváltott egyetemekre, a közfeladatot állami és EU-forrásból ellátó intézményekre és alapítványokra is vonatkozik.

A jogállamiságot nem lehet jogellenes eszközökkel megvédeni 

Az egyetemi indítvány lényeges eleme, az EU szervei nem végeztek a 21 alapítványi fenntartású egyetemnél intézményspecifikus vizsgálatokat, hanem kollektív döntést hoztak. Ez az eljárás pedig álláspontjuk szerint elfogadhatatlan. 

Az ügy iránt nagy figyelmet tanúsító svéd bíró által vezetett Nagytanács meghallgatta a felperes Debreceni Egyetem képviseletében Bács Zoltánt, aki többek úgy nyilatkozott: 

Kifejtette, a perben vitatott 2022. végi intézkedés, ami miatt az egyetem polgárai megbántva érzik magukat, és ami előtt értetlenül állnak, mintegy 40 ezer debreceni diákot és 2000 oktatót és kutatót zárt ki az európai mobilitásból és kölcsönös tudástranszferből.

Az egyetemi vezető szerint az intézmény az őket nemzetközi szakértőként átvilágító PWC szerint is átláthatóan működik, az autonómia sértetlen, sőt erősebb, mint az alapítványi fenntartást magával hozó modellváltást megelőző 15 évben.