Totális lebukás: tízezrével küldi a zsoldosokat Putyinnak egy ország, Ukrajna elkezdte megölni őket – Észak-Korea a múlt, új csatlósa van az oroszoknak

Oroszország a frontvonalakat egyre inkább külföldi katonákkal tölti fel, és a legújabb jelentések szerint a kubai zsoldosok hamarosan a legnagyobb külföldi kontingensé válhatnak. A háttérben azonban nem csupán anyagi kényszer és az emberhiány áll, mivel Moszkva ezzel saját befolyását is képes fenntartani.

Oroszország Ukrajnában az elmúlt három évben súlyos veszteségeket szenvedett, a hazai toborzás pedig egyre kevésbé tudja pótolni az állományt. A Kreml így egyre inkább külföldi katonákat hív be a frontokra – Afrikából, Közép-Ázsiából, Latin-Amerikából. A háború, amely 2022-ben regionális konfliktusnak indult, mára egy multinacionális kísérleti tereppé vált.

Kubai zsoldosok az ukrán fronton

Az ukrán hírszerzés szerint akár 25 ezer kubai katona is harcolhat hamarosan Oroszország oldalán, így a kubaiak a legnagyobb külföldi kontingensé válhatnak, megelőzve az észak-koreaiakat.

„Putyin rezsimjének előnyös a kubai zsoldosok bevonása” – mondta Andriy Yusov ukrán hírszerzési szakértő a szeptember 19-i amerikai kongresszusi meghallgatáson.

A kubai katonák nagy részét a pénzügyi ígéret vonzza: havonta körülbelül kétezer dollárt kapnak, szemben a hazai 20 dolláros otthoni átlagbérekkel.

„A gazdasági különbségeknek köszönhetően a magas pénzjutalom már önmagában óriási motiváció” – mondta Cristina Lopez-Gottardi, a Virginiai Egyetem kutatója a Reutersnek. Másokat megtévesztéssel csábítottak Oroszországba, állítólagos építőipari munkát ígérve, majd a frontvonalba küldve őket.

Havana hivatalosan tagadja a részvételt, de elemzők szerint a toborzás nagyságrendje csak a kubai hatóságok hallgatólagos jóváhagyásával lehetséges. A cél azonban nem csupán gazdasági: Kuba jelenléte politikai üzenet is. „A kubai és az észak-koreai küldetések politikai gesztusok, nem a hiány jelei” – mondta Oleksandra Ustinova ukrán parlamenti képviselő. „A Kreml megbízható partnereket mutat fel a világ felé.”

Oroszország külföldi katonákra való támaszkodása nem csupán a frontvonalak fenntartását szolgálja. Az autoriter államok, köztük Észak-Korea, Irán, Venezuela és most Kuba, technológiát, fegyvereket és harctéri tapasztalatot cserélnek egymással.

– mondta Bill Cole, a Peace Through Strength Institute vezetője a Forbesnak. A drónok és az elektronikai hadviselés elsajátítása hatalmas kockázatot jelent: a megszerzett tudást később más konfliktusokban is felhasználhatják.

A Kreml számára a kubai és észak-koreai katonák kényelmes módját jelentik a háború folytatásának, miközben minimalizálják a hazai ellenállást. Szövetségeseik számára azonban az ukrajnai tapasztalat felbecsülhetetlen katonai tapasztalatokat ad. Oroszország háborúja így nem csak a frontvonalakról szól: új autoriter tengelyek, nemzetközi katonai oktatótáborok és globális hatalmi játszmák színterévé vált.