Van egy kis gond Grönlanddal: eltűnt egy több megatonna erejű amerikai hidrogénbomba és évtizedek óta senki sem találja – Putyin bosszút állt
Ismét sűrűsödik a háború köde Ukrajnában. Lecsapott az Oresnyik orosz közép-hatótávolságú hipergyors rakétafegyver. A becsapódás előtt Mach 10, azaz tízszeres hangsebességet mértek Lviv-Lemberg térségében, de az ukránok nem adták meg sem a célpontot, sem a károk mértékét. A geopolitika feszültségei ismét éleződnek világszerte.
Oroszország bejelentette korábban, hogy „megtorlás készül” a novgorodi Putyin-rezidencia elleni ukrán dróntámadásra válaszul. Ez most bekövetkezett. Lvovnál az elemzők valószínűsítik, hogy a közeli hatalmas katonai kiképzőközpontot, Javorivot érhette az orosz támadás, amelynél
- az ukrán katonák,
- a nemzetközi zsoldosok mellett
- a nyugati kiképzőtiszteket is érinthette a rakétatalálat.
Szakértők szerint a fotókon, videókon jól látható fénysávokat a különleges fémből készült, vélhetően nyílhegy formájú – robbanóanyagot nem tartalmazó – rombolórészek körül képződő, 4000 Celsius-fokos forróságú plazmaburok adhatja.
Putyin bosszúja és Zelenszkij öltönye
Ugyanakkor mintegy 10 százalékkal esett vissza Kína és Oroszország külkereskedelme tavaly a 2024-es szinthez mérten. Kérdés, hogy túléli-e Peking és Moszkva bonyolult kapcsolatrendszere ezt (a jelentős részben a nyugati szankcióknak köszönhető) és a nyugati szövetségi rendszerben bekövetkezett – egyelőre megmagyarázhatatlan – hangsúlyváltozást.
Ennek a lényege: az USA és Nyugat-Európa ismét közeledik egymáshoz.
Ukrajna, Zelenszkij szerepe ismét felértékelődik, és újra erősödött az ukrán elnök hite, hogy Európa vezetőjének képzeli magát.
Zelenszkij, mint utazó államfő hiperaktivitása ismét fokozódott, és a Fehér Házban is kedvezőbben fogadják, mint korábban. Trump sem morgolódik az utóbbi időben Zelenszkij rosszul szabott és rendkívül olcsó hatást keltő, sötét civil öltönyén.
Ám Washingtonban valami történhetett, mert ismét a régi hegemónia megőrzése elé helyezték fontosságban Oroszország leválasztását Kínáról, és Moszkva megtörését, ledarálását. Ami, tekintettel Oroszország nukleáris szuperhatalom státusára – az egyetlen „nagyságra”, amit vitathatatlanul megőrzött – nem biztos, hogy optimális hozzáállás.
Talán annak még intenzívebb tudatosodása, hogy az Egyesült Államok legalább három nagy nemzetközi fegyveres konfliktus részese (Ukrajna, Venezuela és a Közel-Kelet Libanontól Jemenig), és nem biztos, hogy meg tud-e felelni a kihívásoknak.
Igaz, Trump bejelentette, hogy tovább növeli az éves hadikiadásokat, közel az 1,5 ezermilliárd dollárra. Általában a szuperhatalmak hadigépezete is abból indul ki, hogy képesnek kell lennie egyidejűleg legalább két jelentős katonai vállalkozásban való részvételre, annak minden kihívásával együtt.
Latin-Amerikára figyel a világ
Ami az ukrán–orosz katonai szembenállást illeti,
- a Nyugat szinte sohasem említi, hogy Ukrajna a nyugati támogatás nélkül nagyon rövid ideig tudna ellenállni az orosz haderőnek.
- Londonban, Washingtonban, Berlinben annál többször emlegetik, hogy Kína (Észak-Korea) logisztikai támogatása nélkül a moszkvai haderő, az ukrajnai harctereken mért oroszországi fölény, túlsúly összeomlana.
Most a figyelem középpontjában azonban Latin-Amerika van, amelynek vezetői Brazíliában, Argentínában, Mexikóban értetlenül figyelik, mi is történik a világ legnagyobb ismert olajkészleteivel rendelkező Venezuelában. Egyelőre Caracasban 88 politikai foglyot szabadon bocsátottak Brazília, Spanyolország és Katar közreműködésével.
A 130 millió lakosú Mexikó őrülten fegyverkezik, egy „venezuelai típusú” támadás kivédésére.
Argentína is képbe került, az egyik legnagyobb lap, a Clarin az USA által lefoglalt orosz tankerről szóló hírrel indít, amit kiegészít a politikai foglyok Caracasban való szabadon bocsátásáról szóló információ, de a nagy Buenos Aires-i médium hozzáállását jelzi a venezuelai kormány meghatározása is, „chavezista rezsi”-ről írnak a cikkekben.
Geopolitika: sorra jönnek a kínzó kérdések
- Milyen hatással lesz a világra a se hús, se hal caracasi vezetőrablás, Nicolas Maduro és felesége New Yorkba szállítása, majd Maduro várható életfogytiglanija?
- Milyenek az esélyei Grönland amerikai megszállásának?
- Eljuthat-e a világ Nyugat-Európa és az USA katonai szembenállásáig?
- Mi lesz a sorsa az 1968 óta a grönlandi partok előtt, valahol a tengerfenéken rejtőzködő, több megatonna erejű amerikai hidrogénbombának, amely egy B-52G amerikai nehézbombázó lezuhanásakor ütötte át a jégtakarót, és az USA katonai búvárai azóta sem találják?
Ismét felszaporodtak a világ sorsát érintő kérdések, amelyekre talán sohasem kapunk választ.
