Eljött a kenyértörés, órákon belül bombát vagy tortát küld Brüsszel az európai gazdáknak
Az EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás körüli vita az elmúlt hetekben Európa egyik legélesebb konfliktusává nőtte ki magát. A tervezet aláírása súlyos csapást mérne az európai mezőgazdaságra, miközben Brüsszel pénzügyi és politikai alkukkal próbálja elfogadtatni az egyezményt a tagállamokkal.
Gazdasági kockázatok: kiszorított európai gazdák
A megállapodás lényege, hogy jelentősen megnyitná az uniós piacot a dél-amerikai Mercosur-országok – Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay – mezőgazdasági termékei előtt. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy olcsóbb, lazább környezetvédelmi és állatjóléti szabályok mellett előállított húsok, gabonák és egyéb agrártermékek áraszthatnák el Európát.
Az európai gazdák attól tartanak, hogy nem tudnak versenyezni ezekkel a termékekkel, ami tömeges gazdaságbezárásokhoz és a vidék elsorvadásához vezethet. A félelmeket tovább erősíti, hogy az Európai Bizottság nem valódi védőintézkedéseket kínál, hanem pénzügyi ígéretekkel próbálja tompítani az ellenállást.
Brüsszel a Mercosur-megállapodás elfogadása érdekében jelentős forrásokat ígér az agráriumnak, ám ezek nem új pénzek. A tervek szerint a közös agrárpolitika keretében olyan forrásokat nyitnának meg, amelyeket eredetileg infrastruktúrára, egészségügyre, oktatásra és szociális beruházásokra szántak. Elemzők szerint ez nem valódi ellentételezés a várható piaci veszteségekért, hanem rövid távú politikai alku, amely hosszú távon gyengíti az EU pénzügyi mozgásterét és válságkezelési képességét.
Politikai ellenállás és utcai tiltakozások
A gazdasági aggodalmak gyorsan politikai tiltakozássá váltak. Európa-szerte gazdák vonultak utcára: Franciaországban és Belgiumban autópályákat torlaszoltak el, Brüsszelben pedig több ezer traktor jelent meg a tüntetéseken. A francia–belga határon a demonstrálók napokra megbénították a közlekedést, jelezve, hogy a gazdatársadalom nem hajlandó belenyugodni a döntésbe.
A nyomás politikai következményekkel is járt. Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy Franciaország nem támogatja az egyezményt. Olaszország szintén fenntartásokkal él, miközben több kormány sürgősen agrárforrások felszabadítását követeli Brüsszeltől – sokak szerint ez is bizonyítja, hogy a Mercosur-megállapodás körül komoly politikai alku zajlik.
Magyarország határozottan az ellenzők oldalán áll. Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy fogalmazott: a Mercosur-csomag „megöli a gazdákat”, ezért Magyarország nem támogatja a megállapodást.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy nyilatkozott:
Brüsszel már számtalan jelét adta annak, hogy csak Ukrajna érdekli, az európai emberek problémáira pedig nagy ívben tesznek. Ezt a hozzáállást az európai gazdák – köztük a magyarok is – megtapasztalhatták, például a mezőgazdasági támogatások brutális csökkentésekor vagy akkor, amikor az Európai Bizottság megengedte az ukránoknak, hogy silány minőségű gabonával árasszák el Közép-Európát
– írta a közösségi oldalán a tárcavezető.
Több mint kereskedelmi vita
Az EU–Mercosur-egyezmény körüli konfliktus mára messze túlmutat a kereskedelempolitikán. A vita az európai gazdák megélhetéséről, a nemzeti érdekek érvényesítéséről és az uniós döntéshozatal irányáról szól. Miközben Brüsszel gyors aláírásra készül, az utcákon és a nemzeti kormányok szintjén egyre erősebb az ellenállás – és egyre több jel utal arra, hogy a Mercosur-megállapodás súlyos törésvonalat hagyhat maga után Európában.
Ajánlott videók
