Magyar költségvetés: valami nagy dobásra készülhet a kormány, még az elemzők sem látnak tisztán
„Meglepetésnek meglepetés, mert nem erről kommunikált előzetesen a minisztérium, de nem nagyon van hírértéke” – ezt mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a decemberi, meglepetést okozó hiányadatról. Ahogy beszámoltunk róla, csütörtökön közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium az államháztartás tavaly decemberi és 2025 egész éves számait, amiből az derült ki, hogy év utolsó hónapjában óriási hiány jött össze a magyar költségvetésben. Egyetlen hónap alatt 1668 milliárd forinttal hízott tovább a deficit, amivel sikerült közel 700 milliárddal túllépni a tavaly novemberben, másodjára módosított hiánycélt. Összességében 2025-ben 5738 milliárd forintot tett a költségvetés pénzforgalmi hiánya, ami abszolút rekordnak számít.
Magyar költségvetés: valami nagy dobásra készülhet a kormány, még az elemzők sem látnak tisztán
Érdemes felidézni, hogy eredetileg 4122 milliárd forintos pénzforgalmi hiány mellett tervezte meg a 2025-ös költségvetést a szaktárca, amit aztán többször módosított év közben:
- előbb júniusban növelte 4774 milliárd forintra, majd
- novemberben 5055 milliárd forintra.
A hiánycél emelését legutóbb november elején jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a vártnál lassabb GDP-növekedés és a kormány gazdaságot támogató intézkedéseire hivatkozva. Az új célkitűzés a 2024-es GDP 4,9 százalékának megfelelő hiányszint tartása lett 2025-re és 2026-ra. Ehhez képest láttunk most csütörtökön magasabb számokat, ami miatt a forint is ideiglenesen gyengülni kezdett.
Virovácz Péter ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy nagy piaci felzúdulást a decemberi hiány nem okozott. „Év végén azt szoktuk látni, főleg az elmúlt néhány évben, hogy a költségvetési kiadások farnehezek”.
Ezekből arra következtetek, hogy történhettek olyan kifizetések, amelyek vagy uniós projektekhez kapcsolhatóak vagy a 2026-os évet terhelik eredményszemléletben, csak előre hozták ezeknek a fizikai kifizetését
– indokolta a magasabb hiányt az elemző, aki szerint egyrészt volt rá keret, mert megvolt a kincstári egységes számlán (kesz) a szükséges pénz, másrészt az is benne lehet a pakliban, hogy így tehermentesítették a 2026-os költségvetést.
A kormány azért is dönthetett arról, hogy több kiadást előre hoz, mert az idei büdzsében jelentős kiadási tételek jelennek meg. A jövedelmi transzferek, mint a fegyverpénz, a két-három gyermekes anyák szja-mentessége, a családi adókedvezmény megduplázása vagy a 14. havi nyugdíj első heti részlete a GDP 2 százalékának megfelelő összeget, mintegy 1600-1700 milliárd forintot takarnak. Emiatt a Költségvetési Tanács már tavaly figyelmeztette a kormányt, hogy a rendelkezésre álló mozgásteret kihasználta.
Nagy János, az Erste Bank vezető elemzője a Világgazdaságnak azt mondta, hogy őt meglepte a decemberi hiány. A minisztérium korábbi kommunikációja alapján a piac arra számított, hogy megugrik az év végén a deficit, de kb. annak a felével, mint amint láttunk. Bár a részletes adatokra még várni kell, amelyekből kiderülhet, hogy a kiadások vagy a bevételek terén volt-e nagyobb eltérés a korábbi hónapokhoz képest,
az elemző azt valószínűsítette, hogy a kiadási oldalon kell keresni a magasabb hiány okait.
Egyébként ez nem teljesen szokatlan gyakorlat, a korábbi években is hasonló folyamatot láthattunk. A Covid óta az év utolsó két hónapjában rendre lazábbá válik a költségvetés, novemberben és decemberben alsó hangon 1000 milliárdos növekedést látni a hiányban. Érdekes egybeesés, hogy utoljára pont a világjárvány évében, 2020-ban történt hasonlóan nagy ugrás az év végén, akkor két hónap alatt megduplázódott a deficit 2604 milliárdról 5311 milliárd forintra. Ezúttal a növekedés „csak” 2070 milliárd forint.
Magasabb lesz viszont az államadósság a pénzforgalmi hiány miatt
Fontos rögzíteni, az, hogy a pénzforgalmi deficit ilyen magas lett, nem feltétlenül jelenti, hogy az eredményszemléletű is, tehát össze is jöhet az 5 százalékos hiánycél. Az már más kérdés, hogy a magasabb pénzforgalmi hiány az államadósságban biztosan meg fog jelenni. Nagy Márton az Indexnek péntek reggel adott interjújában így fogalmazott:
Ki kell emelni, hogy a 2025. évi pénzforgalmi hiányt 248 milliárd forinttal növelte, hogy az Európai Bizottság a közösségi büdzsé likviditáshiányára hivatkozva, az előírt határidőt nem tartva, ekkora összeget nem utalt át december utolsó napjaiban. Ezek az összegek várhatóan január első felében érkeznek meg. Ami az eredményszemléletű hiányt illeti, 2025-ben várhatóan 4,9 százalékot tett ki, míg az államadósság szintje 74,6 százalék körül alakulhatott, amelyek belesimulnak az uniós átlagba.
Mindez tehát azt jelenti, az államadósság két egymást követő évben is emelkedni fog. Bár a hiányhoz hasonlóan novemberben az államadósság szinten tartásáról beszélt a miniszter, már korábban következtetni lehetett, hogy végül magasabb is lehet.
Júliusban egy háttérbeszélgetésen következetesen 74 százalékos adósságszintről beszélt , sőt, azt is mondta, hogy szerinte 2026 előtt nem is fog is érdemben csökkenni az államadósság. Pedig azt ő maga is elismerte, hogy a forint erősödése jókorát segíthetett volna az adósság faragásában. A hazai fizetőeszköz egy év alatt az euróval szemben 6 százalékot erősödött, ami nagyjából 1,5 százalékponttal csökkentette a magyar államadósságot.
Virovácz Péter szerint azonban meglepetés ebben sincs, szerinte ez várható volt a miniszter kommunikációja alapján, másrészt a GDP-növekedés is befolyásolja az adósságszint alakulását. Márpedig tavaly alig nőhetett a magyar GDP, a kormány és a jegybank 0,5 százalékos növekedést jósolt.
Pedig az államháztartási folyamatok rendben vannak
Hogy valójában a kormányzati költekezést és a pénzpumpát láthatjuk és nem az adóbevételek elmaradását, az államháztartás korábbi jelentései is alátámasztják. Júliusban írtunk róla, hogy szép csendben megszűnt a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája, miután a vártnak megfelelően alakulnak egy ideje az áfabefizetések.
Noha a gazdaság továbbra sincs kirobbanó formában, és a növekedés csak nagyon lassan akar felpörögni a gyatra külső kereslet következében, a belső fogyasztás helyreállása mégis egyre inkább érződik a költségvetés számaiban. Az áfabefizetések, amelyek 2023-ban gigantikus, 1000 milliárdos lyukat ütöttek a büdzsében,
már az év első felében is közel a terv szerint alakultak, már májusban 461 milliárddal több érkezett be belőlük, mint egy évvel korábban, miközben alig volt értelmezhető GDP-növekedés.
Ebben azóta sincsen törés, novemberben 7415 milliárd forint bevételt realizált a költségvetés az áfából, ami ugyan 172 milliárdos elmaradást jelent időarányosan, de 2024 novemberéhez képest így is 783 milliárddal több. Ez a növekedés ahhoz képest kifejezetten jelentősnek nevezhető, hogy nem 3,4 százalékkal nőtt tavaly a magyar gazdaság teljesítménye, hanem 0,5 százalékkal.
A mostani hiányadat tehát sokkal inkább a vállalatok esetében elmaradó adóbefizetések, a jövő évi költségvetés tehermentesítése, illetve az uniós kifizetések felpörgetése állhat.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a kiugró decemberi hiányt azzal magyarázta, hogy a 2025. évi pénzforgalmi hiányt 248 milliárd forinttal növelte, hogy az Európai Bizottság a közösségi büdzsé likviditáshiányára hivatkozva ekkora összeget nem utalt át december utolsó napjaiban, ezek az összegek várhatóan január első felében érkeznek meg.
Érdemes lesz figyelni a két hét múlva megjelenő részletes adatokban az is, hogy az uniós programok kiadásai mennyivel nőttek novemberhez képest. Itt a mutató novemberben 1925 milliárdnál járt novemberben, és nem zárható ki, hogy az év utolsó hónapjában felpörgette a kormány az uniós kifizetéseket. Ez magyarázná azt is, hogy miért nem szállt el az eredményszemléletű hiány a magasabb pénzforgalmi deficit ellenére.
