Itt a politikai atombomba: egy új felvételen Tarr Zoltán arról beszél, hogy a Tisza kórház- és iskolabezárásokra készülhet

Újabb felvétel került elő Tarr Zoltánról, a Tűzfalcsoport által most közölt videón a Tisza Párt alelnöke arról beszél, hogy hatalomra jutásuk esetén a párt iskolákat és kórházakat zárna be, de a gazdákat sem kímélnék. A felvétel 2025. február 1-jén, Sárospatakon készült, amely a youtube-on is jelenleg elérhető.

Tisza megszorítások: a régi recept, iskolabezárás és kórházi ágycsökkentés

Tarr szerint nagyon nehéz az oktatás helyzete, megoldásként arról beszél, hogy vissza kellene térni a 2010 előtti önkormányzati fenntartáshoz. 

"Meddig jó az, hogyha van egy általános iskola első kettő három négy osztály, egy településen, aztán a fölsőbb osztályok ugye más település, vagy az sem, mert hogy fontos, hogy a… szóval ezeket végig kell gondolni, biztos, hogy ennek van erős pénzügyi vonzata,  de az is biztos, hogy az egészségügyre és az oktatásra is igaz, hogy ugyanazt a rendszert, ami eddig volt, nem feltétlenül szabad és kell fenntartani,

– mondja a felvételen, az ominózus rész 1:10:12–1:11:30 között található.

Tarr szavai mögött egy jól ismert, sokak által már korábban átélt forgatókönyv rajzolódik ki: amikor „racionalizálásról” és „struktúraátalakításról” beszél a politika, abból rendszerint bezárások, leépítések és megszorítások következnek.

Aki emlékszik a 2000-es évek baloldali kormányainak intézkedéseire, az pontosan tudja, mit jelent az, amikor egy politikus arról beszél, hogy „nem biztos, hogy minden településen kell iskola”, vagy hogy „át kell gondolni a kórházi ágyak számát”. 

Az egészségügyben 2007-ben több mint 16 ezer kórházi ágyat számoltak fel, részben teljes megszüntetéssel, részben „krónikus” vagy „ápolási” osztállyá minősítve őket – ami a betegek számára ugyanúgy ellátáscsökkentést jelentett.

A gazdák sem úsznák meg, megvágná a támogatásukat a Tisza

A politikus szerint át kell gondolni a mezőgazdasági támogatások rendszerét, a magyar mezőgazdaság szerinte nagyon rossz állapotban van, nekünk a nagyon alacsony hozzáadott értékű mezőgazdasági termelésről át kell állnunk egy sokkal magasabb hozzáadott értékű termelésre. "Tehát az, hogy alapanyagot termelünk mindenki másnak, aki aztán ebből értékes terméket hoz létre, ez nem. Egyrészt nem tudjuk olyan jól csinálni, 

– mondja Tarr (41:40–42:20), aki ezt követően lenézően nyilatkozott a magyar gazdákról: "ezer egy probléma van ezzel, hozzá kell alaposan nyúlni, ami nem lesz könnyű, hiszen nagyon sokan viszonylag jól elvannak anyagilag azokból, vagy nem érdekeltek abban, inkább így fogalmazok, nem érdekeltek abban, hogy egy magasabb hozzáadott értékű, több törődéssel létrehozott terméket készítsenek." 

Végül hozzáteszi, hogy ezeket végig kell gondolni, igaziból az elmúlt kormányzatok nem mertek hozzányúlni strukturálisan ezekhez a dolgokhoz, és ebből az következik, hogy hát nyilván most azokra vár, akik majd jönnek. Szerinte ez egyébként igaz a nyugdíjrendszerre, "hogy mondjak még egy ilyen merész terepet”.

"Kiugrott bírókkal” vennék át az igazságszolgáltatást

Tarr arról is beszél a felvételen, hogy Laczó Adrienn „kiugrott bíróval” dolgoznak egy „igazságügyi helyreállítási terven”. Azaz előre bejelentik, hogy ha hatalomra kerülnek, nekimennek a teljes igazságügyi rendszernek. Idézzük:

„Én elmondhatom, mert most már ez nem titok, én a héten találkoztam Laczó Adriennel, aki a kiugrott bíró, a neve talán ismerős, és van egy egyesületük, aminek a nevét most nem mondom, de abszolút nyilvános, és ők ebben az egyesületben foglalkoznak azzal, hogy hogyan lehetne az országot, az igazságszolgáltatást visszaállítani, visszavezetni ahhoz, amiről nagyon komoly munkával, nagyon sok okos ember sok energia befektetésével eltérítették az országot. Ez azért nagyon jó, mert ugye készülünk arra, hogy ha sikerül, ha lesz választás, és azon sikerül olyan eredményt elérnünk, akkor hozzá kell nyúlnunk azokhoz az elrontott, tudatosan szétszedett dolgokhoz, amelyek az országot jelentik, és ennek egy nagyon fontos eleme az igazságszolgáltatás rendbetétele, az igazságszolgáltatás függetlenségének visszaállítása. És ehhez az kell, hogy megfelelő szakmai felkészültségünk legyen.” (6:22–7:28)

„És még egy nagyon fontos dolog, Lengyelország. Lengyelországban az egész változás, ami a Tusk kormány újbóli színrelépését eredményezte, az gyakorlatilag az igazságszolgáltatás reformjából indult, vagy arra épült. Volt egy 11 fős, jogászokból álló társaság, akik előkészítették nagyon komoly, több hónapos, másfél éves munkával azt a reformot, és ahhoz kapcsolódóan nagyon sok mindent, amivel az a változás, ami Lengyelországban megtörtént, az megtörténhetett. Ez sem titok, ezzel a csoporttal mi intenzív kapcsolatban vagyunk.... Két dolgot mondok ezzel, egyrészt, hogy megvan a kapcsolatunk azokkal a lengyel emberekkel, közösségekkel, akik motorjai voltak a lengyelországi változásoknak és most is jelen vannak mindabban, ami most történik.” (7:52–9:15)

Közigazgatási tisztogatásra készülnek

A TISZA Párt alelnöke nem óvatoskodott, amikor arról beszélt, mi várható, ha a mozgalmuk egyszer kormányzati pozícióba kerül. A következő kijelentés önmagáért beszél:

„Akiből nem lesz képviselő, őneki is biztos, hogy lesz feladat, mert gyakorlatilag egy olyan kontraszelektált világban élünk, a különböző állami hivatalok, a közigazgatás, nagyon sok jóakaratú, jó szándékú, szakmailag felkészült ember van, de egyre többen vannak olyanok, akiknek az egyetlen igazi jó tulajdonsága az az, hogy lojálisak a rendszerhez, és ezt valahogy majd majd orvosolni kell.” (19:28–19:53)

"Péter egy politikai termék"

Legutoljára azon lamentál Tarr, hogy valójában politikai termékek versenyeznek egymással. "Nem a tartalomról lesz szó. Én nem akarom nagyon kiábrándítani, de az emberek 89 százalékát abszolút nem érdekli a tartalom. Amiről ma a politika szól, az gyakorlatilag az, hogy brandek, termékek vitáznak egymással." Majd hozzáteszi:"Péter egy, egy politikai termék ilyen értelemben. És mint politikai termék versenyez egy másik politikai termékkel."

Tarr: nem mondok el mindent, mert akkor megbukunk

Nem ez az első eset, hogy Tarr arról beszél, hogy a Tisza Párt megszorításokra készül. Az elhíresült etyeki beszédben az alelnök azt mondta:

Később az is kiderült, hogy mire gondolt a politikus. Az Index szellőztette meg azt a dokumentumot, amely a párt gazdasági kabinetjének készült, és amelyen a Tisza adójavaslatai szerepelnek. Eszerint egy szűk rétegnek maradna a mostani adószint, az átlagbér is 22 százalékos adósávba esne, 1 millió 250 ezer forint fölött pedig 33 százalékos sáv lenne. A dokumentum szerint

• évi ötmillió forint alatt maradna a 15 százalékos szja. 
• Az ötmillió és 15 millió forint közötti jövedelmi sáv esetében 22 százalékot adóznának az érintettek, 
• míg 15 milliós éves kereset fölött 33 százalék lenne az szja kulcsa.

Ez azt jelentené, hogy a havi 416 ezer forint fölött keresők, tehát nemcsak az átlag-, de már a mediánjövedelemmel rendelkezők is emelésre számíthatnának. Bár a párt tagadta a dokumentum létezését, a Tisza holdudvarában dolgozó szakértők, köztük Petsching Mária Zita, vagy Bod Péter Ákos, régóta adóemelésről és az egykulcsos adórendszer megszüntetéséről beszélnek.