Ausztria csapdába ejtette magát a migránsokkal, most fáj igazán, Brüsszelt pedig ez nem érdekli

Nyugati szomszédaink jövedelme továbbra is a legmagasabbak közé tartozik az Európai Unióban és a világon, ehhez képest beszédes, hogy ezt nem igazán élvezik manapság. Az osztrák politikai hírek évek óta frusztrációról szólnak. Az üzenet: nem a jövedelmek szintje a döntő. Az ok kiolvasható az ausztriai munkanélküliségi statisztikákból, az irány: a romlás. A releváns összehasonlítás: újabban rosszabb a helyzet a magyarnál, csehnél, lengyelnél, Nyugatra tekintve pedig a németnél, ahol pedig szintén az ipari elbocsátásoktól hangosak a hírek. Mi történt Ausztriában? Egész Európa számára tanulságos.

Számunkra különösen érdekes, hiszen

• nyugati szomszédunkról van szó,
• amely évtizedek óta referencia a kommunizmus idején lecsúszott közép-európai államok számára,
• és ahol a szoros gazdasági kapcsolatok mellett százezernél is több magyar dolgozik.

Ausztria: a munkanélküliség trendszerűen növekszik, a migráció nem bizonyult gazdasági gyógyírnak

Az alaphelyzet: a migráció okozta problémák, az energiaválság nyomán felszökött megélhetési költségek és a megnövekedett munkanélküliség együttesen alapvetően hozzájárultak az előző osztrák kormány bukásához, majd ahhoz, hogy az új koalíció – amelyből kihagyták az egy éve tartott választásokon győztes, migrációellenes, patrióta Szabadságpártot – hónapok alatt elvesztette az osztrákok többségének támogatását. 

Pillantsunk a következő grafikonra az osztrák munkanélküliségi ráta alakulásáról:

Látható, a magas munkanélküliségi ráta alapján már tíz éve sem volt érthető, miért üdvözölte az osztrák kormány az ekkortájt kezdődött európai bevándorláscunamit, amelytől például a németek és mások a politikai retorikában a munkaerőhiány enyhülését várták. 

A következő években aztán a világkonjunktúrának köszönhetően enyhült a munkanélküliség, amit ugyan megtört a Covid-világjárvány, trendszerű romlás azonban csak az ukrajnai háború kitörése és az energiaválság óta következett be. 

Ha végigtekintenénk a fő közép-európai gazdaságok adatain, azt találnánk, hogy

• hasonló a grafikonok lefutása, trendszerű romlás az utóbbi években azonban csak a cseheknél és újabban a románoknál következett be,
• az osztrák munkanélküliségi ráta mindegyiknél magasabb.

Ne elégedjünk meg ennyivel: a munkaügyi statisztikáért felelős nemzeti ügynökségek számainál jobb képet nyújtanak az Eurostat ILO-módszertan alapján összeállított adatsorai, amelyekbe könnyű beleveszni, de segítenek abban is, hogy más nyugati uniós tagokkal is összehasonlítsuk az osztrákokat.

Jobb a helyzet, ahol az ukránokat beengedték, de az Európán kívüli migránsokat nem üdvözölték

Ausztriában a helyi módszertanú alapstatisztikát más országokhoz képest „eltéríti”, hogy a sok szociális támogatás miatt náluk jobban „megéri” munkanélkülinek regisztrálni. 

Ennek megfelelően az Eurostat szerinti osztrák munkanélküliségi ráta alacsonyabb a fentinél, szeptemberben mindössze 5,5 százalék, ami alacsonyabb, mint a 6 százalékos EU- és a 6,3 százalékos euróövezeti átlag. 

Az euróövezet déli és északi perifériáján más-más okokból „hagyományosan” magasabb a munkanélküliség, ez azonban nem vigasztalja az osztrákokat, akik ahhoz voltak hozzászokva az előző nemzedékek alatt, hogy a legjobbak között vannak. Most azonban sokkal alacsonyabb a munkanélküliség például a szomszéd németeknél (3,9 százalék), akik pedig szintén tömegével  – milliószámra – fogadtak be nem európai bevándorlókat.

Ami – amellett, hogy a trend romló – még fájdalmasabb: a hányatott sorsú közép-európai EU-tagok is megelőzték őket, ahol pedig idegenkedtek a nem európai bevándorlóktól, de százezerszámra fogadtak be ukránokat, főleg a lengyelek és a csehek. 

Utóbbiaknál az Eurostat-adatok szerint is jóval alacsonyabb a munkanélküliségi ráta az osztrákokénál, és az osztrákokkal körülbelül egy szinten csak azok a románok és szlovákok vannak, akik sokévnyi mértéktelen költekezés miatt most súlyos megszorításokra kényszerülnek.

Ami megtörtént, megtörtént és megmarad, Brüsszel pedig Ukrajnával van elfoglalva

Az osztrák közvélemény-kutatásokat jelenleg a kormányból kihagyott Szabadságpárt – az európai színtéren a magyar Fidesz szövetségese – vezeti 36 százalék körüli támogatottsággal, a kormánykoalíciót vezető Osztrák Néppárt tevékenységével pedig még saját szavazóinak több mint fele is elégedetlen. Pedig a legutóbb választásokat alig több mint egy éve tartották.

Miként Németországban, az osztrák sajtóban is gyakoriak a cégcsődökről, elbocsátásokról szóló hírek, és a munkanélküliségi adatok tanulsága szerint az osztrákok a németeknél is nehezebben kezelik a bajt. Ha az osztrák turizmus el is kezdett magához térni, az ipar ettől még messze van. Európai dimenziójú probléma, Közép-Európa is megszenvedi.

A migrációval kapcsolatos retorika mindkét országban szigorodott ugyan, de akik már megérkeztek, azokat tömegesen nem tudják visszafordítani, segélyekre szorulnak, és a probléma magasabb munkanélküliségű időszakokban még akkor is élesebben jelentkezik a közhangulatban, ha éppen nem migrációs hátterű személyek elkövette merényletektől hangos a helyi média. A minden idegszálával Ukrajna felé fordult Brüsszelből pedig nem érkezik segítség sem ebben az ügyben, sem azt illetően, miképpen javítható az energiaköltségek elszállása által megroppantott európai versenyképesség. Illetve a válasz, ami a jelek szerint az osztrákok jelentős részét nem igazán dobja fel: a fegyverkezés és Ukrajna gyorsított uniós tagsága.