Oroszország visszaállítaná a Szovjetuniót? Washington riadót fújt a titkos terv miatt, Moszkva azonban mindent tagad – „Ez nem felel meg a valóságnak”
Határozottan cáfolta a Kreml, hogy Oroszország a volt Szovjetunió európai területeinek elfoglalására készülne. A nyilatkozatok mögött azonban továbbra is nagy geopolitikai feszültségek, lassan haladó amerikai–orosz tárgyalások és kemény feltételek húzódnak meg az ukrajnai háború lezárásáról.
„Nem felel meg a valóságnak” – Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője így reagált azokra a Reuters által idézett, névtelen amerikai hírszerzési forrásokra, amelyek szerint Moszkva Ukrajna teljes területére és a balti államokra is kiterjedő terjeszkedést tervez.
Peszkov szerint még ha léteznek is ilyen jelentések, azok téves következtetéseken alapulnak, és nem tükrözik Oroszország szándékait.
A vádakat korábban Tulsi Gabbard, az amerikai Nemzeti Hírszerzés igazgatója is élesen bírálta, a „mélyállam háborús uszítóinak” újabb kísérleteként értékelve azokat Donald Trump ukrajnai béketörekvéseinek aláásására.
Moszkva részéről Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes ennél is tovább ment: kijelentette, Oroszország nem tervezi az EU- és NATO-tagállamok megtámadását, és ezt akár jogilag is kész rögzíteni.
A békülékeny hang ellenére Rjabkov figyelmeztetett: még a Washington által tanúsított megfontoltabb politika mellett is fennáll egy Oroszország és a NATO közötti konfliktus kockázata, különösen az európai országok „ellenséges lépései” miatt. Elismerte ugyanakkor, hogy a Trump-adminisztráció irányváltást hajtott végre, és nyíltan kimondta: az ukrajnai konfliktus egyik kiváltó oka a NATO folyamatos bővítése volt.
Kreml: a volt Szovjetunió helyett a békét akarjuk újjáépíteni
Moszkva szerint az amerikai nemzetbiztonsági stratégia már megkérdőjelezte a NATO „végtelen terjeszkedésének” értelmét, ám ez nem jelenti azt, hogy minden vitás kérdés rendeződött volna. Az orosz–amerikai tárgyalások sikere továbbra is bizonytalan, Rjabkov hangsúlyozta: az Egyesült Államoknak bizonyítania kell, hogy valóban elfordult az Oroszországgal szembeni rendkívüli ellenségességtől.
Az ukrajnai háború lezárását illetően Moszkva továbbra is elutasítja az ideiglenes tűzszünetet. Álláspontja szerint csak egy tartós rendezés elfogadható, amely garantálja Oroszország „alkotmányos berendezkedését” – vagyis elismeri az öt, 2014 óta elcsatolt ukrajnai régió orosz hovatartozását.
Ez a feltétel továbbra is az egyik legfőbb akadálya a megállapodásnak.
A háttérben intenzív diplomáciai mozgás zajlik: Peszkov szerint Kirill Dmitrijev elnöki különmegbízott Moszkvába visszatérve számol be Putyinnak a Miamiban folytatott egyeztetésekről Steve Witkoff-fal és Jared Kushnerrel. A Kreml hangsúlyozza, hogy az együttműködés bővítését nem lehet kizárólag az ukrajnai rendezéshez kötni, számos kölcsönösen előnyös projektet látna napirenden.
Ezzel párhuzamosan az orosz hírszerzés egy saját, meghökkentő váddal állt elő: szerintük ukrán tisztségviselők és üzletemberek tömegesen készülnek külföldre menekülni a kijevi vezetés „elkerülhetetlen bukása” után. A Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) azt állítja, hogy
a nyugati országokban dolgozó ukrán diplomaták több mint 90 százaléka nem térne haza kiküldetése lejártával, látva a csökkenő amerikai támogatást és a háború lezárásának kilátástalanságát.
A stratégiai háttérben egy másik fontos kérdés is nyitott maradt: az Új START nukleáris fegyverzetkorlátozási szerződés jövője. Rjabkov szerint Moszkva még nem kapott választ Washington javaslatára, hogy a szerződés lejárta után egy évig tartsák fenn a korlátozásokat. Oroszország minden forgatókönyvre felkészül, de reméli, hogy elkerülhető a legrosszabb – és egy új fegyverkezési verseny.
Leadta a vészjelzést az uniós tagállam: ha Ukrajnában béke lesz, az orosz hadsereg egyből az ő határához vonul – „Brüsszel adjon pénzt”
Egy ukrajnai béke nem a fenyegetés végét, hanem annak áthelyeződését hozhatja – állítja a finn kormányfő. Petteri Orpo szerint orosz csapatok jelenhetnek meg a finn és a balti határok mentén, miközben a keleti NATO-országok már most rekordösszegeket költenek védelemre.
