Leadta a vészjelzést az uniós tagállam: ha Ukrajnában béke lesz, az orosz hadsereg egyből az ő határához vonul – "Brüsszel adjon pénzt"
Oroszország azonnal a NATO keleti határai felé csoportosíthatja át erőit, amint megszületik egy békemegállapodás Ukrajnában – figyelmeztetett Finnország miniszterelnöke. Petteri Orpo szerint Európának most kell pénzt és politikai akaratot mozgósítania, különben a béke csak átmeneti illúzió lesz.
A finn miniszterelnök egyértelmű üzenetet küldött Európának: egy ukrajnai békemegállapodás nem csökkentené az orosz fenyegetést, csupán új formát öltene.
A politikus szerint Moszkva a felszabaduló katonai kapacitásait a NATO keleti szárnya, köztük Finnország és a balti térség közelébe irányítaná át.
A finn kormányfő hangsúlyozta, hogy a keleti határországok már most aránytalanul nagy terhet viselnek. GDP-arányosan ők Ukrajna legnagyobb támogatói, miközben saját gazdaságaik is komoly nehézségekkel küzdenek.
„Amikor béke lesz Ukrajnában, Oroszország akkor is fenyegetést jelent. Nyilvánvaló, hogy a csapataikat a mi határainkhoz fogják átcsoportosítani” – fogalmazott.
Bedobta az eddigi legdurvább forgatókönyvet a NATO, Mark Rutte emellett eltörpül: Moszkva bárhol lecsaphat, a világtengereken is háború jön
Oroszország tengeri hadereje veszélyesen nagyra nőtt. Ezért a NATO-nak is számolnia kell az eddigieknél durvább forgatókönyvekkel.
Orpo kedden Helsinkiben lesz a házigazdája az első olyan csúcstalálkozónak, amelyen nyolc, Oroszországgal vagy Fehéroroszországgal határos NATO-tagállam vesz részt. A cél közös katonai képességek kialakítása, különösen a légvédelem, a dróntechnológia és a szárazföldi erők területén, valamint az európai csapat- és fegyverszállítás felgyorsítása.
A finnek szerint nem ért véget „Oroszország vérszomja"
Több NATO-tagállam már most arra figyelmeztet, hogy Oroszország három-öt éven belül készen állhat egy komolyabb konfrontációra a szövetséggel, amint véget érnek az ukrajnai harcok. Észtország, Litvánia és Lengyelország jövőre a GDP több mint 5 százalékát fordítja védelemre, jóval meghaladva még az Egyesült Államok által elvárt szintet is.
A finn miniszterelnök szerint mindez azért is kritikus, mert Washington fokozatosan csökkenti európai katonai jelenlétét.
Az Egyesült Államoknak más biztonsági prioritásai is vannak, ezért Európának fel kell készülnie arra, hogy önmagát védje meg
– mondta.
A Financial Times emlékeztetett: Finnország különleges helyzetben van, hiszen a hidegháború óta nem engedett a felkészültségből, óvóhelyeket tart fenn, stratégiai készleteket halmoz fel, és a fiatalokat is rendszeresen bevonja a védelmi képzésbe. Ugyanakkor
- az országot több mint egy évtizede tartó gazdasági stagnálás sújtja;
- az államadósság folyamatosan nő;
- a kormány pedig kénytelen visszafogni a kiadásokat.
Orpo szerint a keleti országok nemcsak az EU-ban parlagon heverő 1,5 milliárd eurós védelmi forrásra tartanak igényt, hanem az unió következő költségvetési ciklusában védelemre szánt mintegy 130 milliárd euró jelentős részére is. Attól tartanak, hogy egy békemegállapodás után a nyugatabbra fekvő államok túl gyorsan hátradőlnének, azt gondolva, hogy a veszély elmúlt.
A hét végén sorsdöntő EU-csúcs következik, ahol Ukrajna pénzügyi támogatása is napirenden lesz. Orpo szerint Európának most kell bizonyítania, hogy nemcsak beszélni tud az egységről, hanem cselekedni is.
Ha nem születik döntés Ukrajna támogatásáról, nem is akarok belegondolni a következményekbe
– fogalmazott.
Döntő pillanat közelít kedden: összeállt hét uniós tagország, hogy megszervezzék a hadseregüket az oroszok ellen – 135 milliárd eurót követelnek Brüsszeltől
Finnország szerint az EU keleti szárnya kézzelfogható védelmi munkálatokba kezd, közösen.
