Rendkívüli: Zelenszkij lemondana a NATO-tagságról, de nem ingyen – kemény feltételeket közölt az ukrán elnök
Ukrajna hajlandó lemondani a NATO-tagságról biztonsági garanciákért cserébe – mondta a vasárnapi berlini tárgyalások előtt az ország elnöke, Volodimir Zelenszkij. A Donald Trump amerikai elnök különleges megbízottja, Steve Witkoff és az elnök veje, Jared Kushner vezette amerikai delegáció arra akarja rávenni Kijevet, hogy harc nélkül adjon át további területeket az oroszoknak, cserébe a háború lezárásáért.
Zelenszkij biztosítékot szeretne, hogy Oroszország nem indít újabb háborút
Zelenszkij a vasárnapi, az amerikaiakkal és az európaiakkal folytatott tárgyalások előtt elmondta, hogy bármiféle engedményt csak amerikai és európai, a NATO 5-ös cikkelyéhez hasonló biztonsági garanciákért cserébe tenne Ukrajna, mely kölcsönös védelmet ígér támadás esetén – írja a Financial Times.
Az ukrán államfő szerint kétoldalú biztonsági garanciákról tárgyalnak Ukrajna és az Egyesült Államok között, melyek az 5-ös cikkelyt idéznék, de szóba kerültek biztonsági garanciák európai országok és mások, például Kanada vagy Japán részéről is.
Zelenszkij azt is hangsúlyozta, hogy ezeknek a biztonsági garanciáknak jogilag kötelező erejűeknek kell lenniük. Az ukrán elnök már megérkezett Berlinbe, ahol vasárnap az amerikai delegációval tárgyal. Az X-en közzétett bejegyzése szerint a cél olyan biztonsági garanciák létrehozása, hogy a Budapesti Memorandum és az orosz invázió ne ismétlődhessen meg. A Budapesti Memorandum aláírásával ugyanis Moszkva garantálta, hogy tiszteletben tartja Ukrajna határait. Zelenszkij arról is írt, hogy konstruktív tárgyalásra számít.
Ugyanakkor Oroszország jelezte, hogy minden ukrán vagy európai javaslatot visszautasít, így Trump törekvése a béke megkötésére ismét sikertelen lehet. Zelenszkij pedig arról beszélt, hogy Ukrajna még nem kapott Washingtontól sem választ legújabb, az európaiakkal közös javaslataira. Az ukrán elnök szerint a béketerv biztosan nem lesz olyan, amit mindenki szeret, hiszen mindegyik változatban számos kompromisszum szerepel.
Az orosz–amerikai tárgyalásokban kulcsszerepet játszó Jurij Usakov a TASZSZ orosz hírügynökség szerint mindeközben arról beszélt, hogy egymillió százalék, hogy a Krím félszigetet nem fogja visszakapni Ukrajna, ahogy a NATO-tagság is kizárt Kijev számára.
Nem új keletű a dolog - Putyin már többször is kérte
Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is követelte, hogy Ukrajna hivatalosan mondjon le NATO-ambícióiról, és vonja ki csapatait a Donbász azon mintegy 10%-áról, amelyet Kijev még mindig ellenőriz. Moszkva azt is kijelentette, hogy Ukrajnának semleges országnak kell maradnia, és hogy nem állomásozhatnak NATO-csapatok Ukrajnában, írja már a Reuters.
Orosz források alapján a portál arról ír, hogy Putyin „írásos” ígéretet szeretne a nagy nyugati hatalmaktól arra vonatkozóan, hogy nem bővítik az Egyesült Államok vezette NATO-szövetséget kelet felé – röviden, ez azt jelenti, hogy hivatalosan kizárják Ukrajna, Grúzia, Moldova és más volt szovjet köztársaságok tagságát.
Nagy-Britannia, Franciaország és Németország dolgozik az amerikai javaslatok finomításán, amelyek a múlt hónapban nyilvánosságra hozott tervezetben felszólították Kijevet, hogy engedjen át több területet, hagyjon fel a NATO-csatlakozási törekvéseivel, és fogadja el fegyveres erőinek korlátozását.
Az európai szövetségesek ezt „kritikus pillanatnak” nevezték, amely alakíthatja Ukrajna jövőjét, és Kijev pénzügyeinek megerősítésére törekedtek azáltal, hogy a befagyasztott orosz jegybanki eszközöket felhasználták Kijev katonai és polgári költségvetésének finanszírozására.
Putyin december elején fogadta Witkoffot és Kushnert egy találkozón, amelyet a Kreml „konstruktívnak” minősített, bár jelentős áttörést nem sikerült elérni.
Zelenszkij Berlinben most azt mondta, hogy több százezer ember van áram nélkül az oroszok által Ukrajna számos területén mért energia-, fűtés- és vízellátási csapások után, és égő és lerombolt épületekről készült képeket tett közzé.
Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója a Nyugattal való kapcsolatok mélypontjára vezetett, és a NATO, valamint az európai vezetők figyelmeztetéseket kaptak, miszerint Putyin nem fog itt megállni.
Mark Rutte, a NATO főtitkára csütörtökön Berlinben elmondott beszédében kijelentette, hogy a NATO-nak „fel kell készülnie a nagyszüleink vagy dédszüleink által elszenvedett háború mértékére”, és kijelentette, hogy „mi vagyunk Oroszország következő célpontja”.
A Kreml többször is elutasította az ilyen állításokat.
„Úgy tűnik, ez a kijelentés egy olyan generáció képviselőjétől származik, amelynek sikerült elfelejtenie, milyen is volt valójában a második világháború” – mondta Dmitrij Peskov, a Kreml szóvivője vasárnap Pavel Zarubin állami televízió riporterének.
Rutte szavaira reagált vasárnap Orbán Viktor is. A miniszterelnök a Mandinernek adott interjúban azt mondta, „ez egy európai álláspont, teljesen ellentétes az amerikai állásponttal. (...) bár korábban is volt olyan Afganisztánban és Irakban, hogy volt, aki ment, és volt, aki nem. De ilyen ellentét nem volt."
