Orbán Viktor: Itt mindenki torkaszakadtából üvölt, szó sincs elcsendesedésről
Az advent közeledte ellenére sincs lehetőség az elcsendesedésre a politikában, hiába lenne erre igény, mindenki üvölt, mind a belpolitikában, mind a külpolitikában, a 2025-ös évet is leginkább a zajos jelző jellemzi megfelelően – mondta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap a Mandinernek adott interjúban.
Ezért érdeklődnek a magyarok a külpolitika iránt
Donald Trump amerikai elnök januári hivatalba lépése lezárt egy korszakot, és egyre világosabban látszik egy új korszak kibontakozása, ezért ez nem egy szokásos választás előtti év szerinte.
A Hotel Lentulai podcast vendégeként a kormányfő arra is felhívta a figyelmet, hogy az országszerte tapasztalható, élénk külpolitikai érdeklődés hátterében az áll, hogy az emberek azt tapasztalták a Szovjetunió összeomlása óta és a 20. században, hogy ami a világban történik, az előbb-utóbb az ő életükben is megjelenik.
A 20. században ennek legtöbbször kárvallottjai voltunk, kivéve a szovjet birodalom bukását.
Fontos elemét jelenti a külpolitikai érdeklődésnek a rezsivédelem is , hiszen Romániában vagy Lengyelországban kétszeres, Csehországban háromszoros a háztartási rezsiköltség, amit a magyarok is érzékelnek. Azt a miniszterelnök is elismerte, hogy piaci alapon a rezsivédelem természetellenes, ám Orbán Viktor úgy vélte, hogy a gazdasági folyamatokba be kell avatkozni, ha a nép ellen vannak.
A Trump-találkozó titkai
A Donald Trump amerikai elnöknél tett látogatását elemezve a miniszterelnök elárulta, hogy miért várt 10 hónapig vele: szerinte elő kellett készíteni a találkozót, ahol nemcsak az orosz olaj és gáz elleni szankciók alóli mentesség volt fontos téma, de szó esett energiavásárlásról, atomenergetikai együttműködésről és gazdasági kérdésekről, valamint a pénzügyi védőpajzsról is.
Arra a kérdésre, hogy ez egy nagyobb stratégiába illeszkedik-e, Orbán Viktor elmondta, hogy igen, és ez a nemrég nyilvánosságra hozott amerikai nemzetbiztonsági stratégiában le is lepleződött. A magyar–amerikai kapcsolat különleges jelentőségűvé vált, miközben
világossá vált, hogy mást gondol a világról Washington és Brüsszel, ami egy merőben új helyzetet eredményezett.
Orbán Viktor felidézte, hogy azért támogatta már akkor Donald Trumpot Hillary Clintonnal szemben, mert úgy érezte, hogy komoly változások jönnek, amihez legény kell a gátra. Emellett az is fontos volt, hogy a változásokhoz az establishmenten kívülről jövő vezető érkezzen. Trump elnöksége esetében a pozitív következmények meghaladják a negatívakat. Utóbbiak közé tartoznak a vámok például.
Az orosz–ukrán háborúról mást gondol Európa és Amerika
Az orosz–ukrán háború kapcsán Orbán Viktor felidézte, hogy a háború elején még a magyar és a német álláspont azonos volt, a béke mellett állt. Emlékeztetett rá, hogy a háború kezdetén még a németek csak sisakokat majd emberi élet kioltására nem alkalmas fegyvereket akartak csak adni Ukrajnának, és az orosz energia elleni szankciókat is ellenezték.
Mark Rutte NATO-főtitkár azon szavait, melyek nagyapáink idejét jellemző háborúra való felkészülésről szóltak, a miniszterelnök azzal kommentálta: az is elképzelhető, hogy Rutte nem tudja, mit beszél, ám ezt a felvetést elvetette. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy
ez egy európai álláspont, teljesen ellentétes az amerikai állásponttal.
Ez teljesen új dolog, bár korábban is volt olyan Afganisztánban és Irakban, hogy volt, aki ment, és volt, aki nem. De ilyen ellentét nem volt.
Példátlan, amit az orosz vagyonnal művel Brüsszel
Orbán Viktor a befagyasztott orosz devizatartalék kérdését is feszegette, melyet Ukrajna megsegítésére használna fel az Európai Unió. A miniszterelnök szerint ez példátlan lépés, ilyet még a második világháború idején a német vagyonnal is csak a háború után csináltak. Véleménye szerint az orosz vagyon elvétele és Ukrajnának adása felér egy hadüzenettel. Ráadásul a lépés szerinte a nemzetközi jogba is ütközik, így nem véletlen a belgák ellenállása sem. Hiszen ha emiatt Belgium pert veszít az ügyben, az a belga nemzetgazdaságot is megrendítheti.
Mint ismert, a héten az Európai Unió döntést hozott az Ukrajna elleni támadás után befagyasztott orosz vagyon további zárolásáról. A miniszterelnök már a DPK szombati, mohácsi rendezvényén is érintette a kérdést. A miniszterelnök a héten Brüsszelbe utazik, azt követően, hogy a befagyasztott orosz vagyon elvételéről döntött az Európai Unió.
„Verekedni megyek Brüsszelbe – jelentette ki Orbán Viktor Mohácson. – Azzal, hogy Magyarországot kikerülve nyúlnak hozzá az orosz vagyonhoz, ez egy hadüzenet. Olyat még sosem láttam, ha 200-300 milliárd eurónyi vagyont elvesznek, annak nincs következménye. Őrült sebességgel romlik a helyzet hétről hétre” – vélekedett, majd kifejtette, minden nemzetnek van devizatartaléka, amelyet nem tarthatnak a nemzetállamok a saját országukban, s amelyet dollárban vagy euróban tartunk mi magunk is.
Nekünk is pont ott van a nemzeti tartalékunk, mint az oroszoknak, a belgáknál, ha ehhez hozzányúlnak majd, nekünk is el kell gondolkodnunk azon, jó helyen van-e.
– mondta a kormányfő.
Orbán Viktor elmondta, hogy nemcsak Magyarország nem támogatta az orosz vagyon befagyasztását is, hanem Belgium se. Ugyanis náluk tartják a pénzt, ők vállaltak érte felelősséget. Ha a befagyasztás miatt indított pert Oroszország megnyeri, akkor a kártérítés is a belgákra hárul. A kormányfő felidézte, hogy Oroszország azért nem vont ki a háború előtt devizatatalékát Európából, mert nem akarta, hogy kiderüljön, Ukrajna megtámadására készül.
„Ha hozzányúlnak ehhez, lehet, hogy más országok nem fogják euróban tartani majd a pénzüket. Ráadásul ezt a pénzt majd vissza kell fizetnie annak a cégnek, aki ezt a szerződést megszegte, ez egy belga cég, ami be tudja dönteni a belga gazdaságot” – fogalmazott a miniszterelnök.
Ezért volt szükség a Digitális Polgári Körökre
A Digitális Polgári Köröket értékelve Orbán Viktor elmondta, hogy ez segíti, hogy az embereknek ne magányosan kelljen harcba szállniuk, majd a körök megalapításáról elmondta, hogy az a felismerés vezetett hozzá, hogy a digitális világnak nem kell törvényszerűen a baloldalénak lennie. Mivel a diskurzus is egyre inkább oda tolódott, ezért ki kellett mondani, hogy az az övék is.
Ezért volt szükség a digitális honfoglalásra. Ha ezt jól csinálják, akkor ott egyre nagyobb teret lehet nyerni. Kiderült, hogy ez lehetséges, ami a magányos harcosokat is segítette.
A legnagyobb hatása annak lesz, ha sokan vagyunk, és egymással beszélünk hangosan
– mondta Orbán Viktor, aki arról is beszélt, hogy ez egy civil mozgalom, amit nem szabad a pártpolitika terébe bevonni.
Ugyanakkor fontos különbség a baloldali-liberális erőkkel szemben, hogy a jobboldal nem ott él a digitális térben, hanem felmegy oda, de mellette megvan a fizikai élete is. A jobboldali közösségek azért jönnek össze, mert szeretnek együtt lenni, míg a másik oldal provokál.
A fideszes politikusok generációváltásáról Orbán Viktor elmondta, hogy alkalmazkodni kell, ám ez nem jelenti azt, hogy azokra, akik nem tudnak az új kihívásoknak megfelelni, nincs szükség. Ugyanis a miniszterelnök szerint a közélet a leginnovatívabb szakma. A digitális változás egyik pozitív fejleménye, hogy ott a kamu, a mesterkéltség nem működik, az kihullik gyorsan.
Orbán Viktor a jövő évi választásról is beszélt
A közvélemény-kutatási adatokra reagálva a miniszterelnök felidézte, hogy négy éve is a választás előtt öt-hat hónappal még arról szóltak a kutatások, hogy kétharmaddal veszteni fognak, ám végül kétharmaddal nyertek. Véleménye szerint ilyenkor a baloldal mminden erőforrást a győzelem szolgálatába szokott állítani, köztük a közvélemény-kutatókat is, de a művészeket és másokat is.
Ezt az időszakot a kakofónia jellemzi, de
ahogy közeledünk a választáshoz, úgy kerülnek előtérbe a lényegi kérdések, mint a kormányképesség, a megbízhatóság, a kiszámíthatóság és a biztonság.
Ez pedig számukra kedvez, hiszen van mögöttük 15 év.
A bizonytalan szavazókról szóló kérdésre a kormányfő elmondta, hogy szerinte az emberek ismerik helyzetüket, elvárásaikat és értékeiket, csak számukra még nincs itt a választás. Ám majd odaérnek, és reményei szerint a kormányképességre, a kiszámíthatóságra, a biztonságra, a komolyságra és a tapasztalatra fognak szavazni. A miniszterelnök szerint hiába az indulatok, 1990 óta elmondható, hogy a magyarok mindig inkább a ráció alapján hozták meg a döntésüket a választás napján.
A Szőlő utcai ügy kapcsán a miniszterelnök elmondta, hogy mik az állam feladatai az árva gyerekek tekintetében, hogyan kell számukra segítséget nyújtani nevelőszülők biztosításával vagy intézetekkel, de arra is felhívta a figyelmet, hogy egy javító-nevelő intézetről, egyfajta börtönről van szó.
Ugyanakkor azt Orbán Viktor is elismerte, hogy a videón látottak a fiatalkorú bűnözők esetében is elfogadhatatlanok, ilyennek nem szabad történnie. Ezért is vette át az ilyen intézetek vezetését a rendőrség, hogy ilyen többet ne fordulhasson elő. Fontos lenne, hogy az ezekbe az intézetekbe került fiatalok is kapjanak még egy esélyt, és a jelenleginél nagyobb arányuk találjon vissza a társadalomba, és legyen annak hasznos tagja.
Az év legrosszabb pillanatát és sikerét firtató kérdésre Orbán Viktor felidézte az írektől a 96. percben kapott gólt, valamint jó hírként közölte, hogy érkezik az új világ, ahol a nemzetek erősorrendje átalakul. Magyarország pedig erre már évek óta készül.
