Még egy olyan szövetséges is nemet mondott az amerikai elnöknek, aki az olaja több mint 90 százalékát a Közel-Keletről importálja – Európa és Ázsia se küldene hajókat Hormuzhoz
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Egyesült Államok egy olyan nemzetközi haditengerészeti együttműködés létrehozását sürgeti, amely hadihajókkal biztosítaná az olajszállító tankerhajók áthaladását a Hormuzi-szorosnál. Donald Trump amerikai elnök érezhetően számított szövetségesei támogatására, de úgy tűnik, hogy nem mindenki vélekedik hasonlóképpen: többen jelezték, hogy nem kívánnak részt venni a katonai műveletben, és egyelőre nem küldenek hadihajókat a térségbe.
Japán valójában nem is küldhetne hadihajókat
A visszautasítók között talán a legjelentősebb ország Japán, amely különösen érzékeny a térség biztonságára, mivel energiahordozóinak döntő részét a Közel-Keletről importálja. A japán olajimport mintegy 90-95 százaléka ebből a régióból érkezik, így a Hormuzi-szoros esetleges lezárása komoly ellátási kockázatot jelentene. Ennek ellenére Tokió egyelőre nem tervezi haditengerészeti egységek küldését.
A Bloomberg szerint Koizumi Sinjiro védelmi miniszter a parlamentben közölte, hogy jelenleg nincs terv hadihajók telepítésére a térségbe. A politikus hangsúlyozta: a legfontosabb feladat a feszültség csökkentése, amiben a diplomáciai erőfeszítéseknek kulcsszerepük van. Takaicsi Szanae miniszterelnök hasonló álláspontot képviselt, és jelezte, hogy
a japán kormány vizsgálja, milyen lépéseket tehet a japán érdekeltségű hajók és a személyzet biztonságának garantálására, de minden döntésnek a japán jogi keretek között kell maradnia.
Japán helyzetét kissé bonyolítja, hogy a második világháború után elfogadott pacifista alkotmány szigorúan korlátozza az ország katonai szerepvállalását külföldi konfliktusokban, és alapvetően csak önvédelem esetén teszi lehetővé a fegyveres erő alkalmazását. Bár az elmúlt évtizedekben több módosítás enyhítette ezeket a korlátokat, egy aktív háborús térségben végrehajtott haditengerészeti művelet továbbra is komoly politikai és jogi akadályokba ütközne.
A japán közvélemény sem mutat nagy lelkesedést a konfliktusban való részvételre. Egy hétvégi felmérés szerint a válaszadók nagy többsége nem támogatja az Irán elleni amerikai támadást, ami tovább szűkíti a kormány mozgásterét.
Európa és Ausztrália is határozottan nemet mondott
Ausztrália szintén jelezte, hogy nem tervez haditengerészeti egységeket küldeni a térségbe. Catherine King, az ausztrál kormány egyik minisztere egy interjúban azt mondta: Canberra tisztában van a Hormuzi-szoros jelentőségével, ugyanakkor Ausztrália jelenleg nem járul hozzá a tengeri útvonal katonai biztosításához. Hozzátette, hogy Ausztráliát nem kérték fel konkrét részvételre, és a kormány nem készül ilyen lépésre.
Európából is óvatos reakciók érkeztek. Friedrich Merz német kancellár egy norvégiai látogatáson világossá tette, hogy Berlin nem kíván katonai szerepet vállalni a szoros biztosításában. A kancellár hangsúlyozta:
Németország nem része a konfliktusnak, és nem is akar azzá válni.
Szerinte jelenleg nincs olyan helyzet, amely indokolná a tengeri útvonalak katonai biztosításáról szóló döntést, a német kormány inkább a diplomáciai megoldásokban érdekelt.
Hasonló álláspontot fogalmazott meg Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök is, aki szintén jelezte, hogy Norvégia részéről nincs terv katonai beavatkozásra. A kérdés ugyanakkor európai szinten továbbra is napirenden van: az Európai Unió külügyminiszterei tárgyalnak a térségben működő kisebb európai tengeri misszió megerősítéséről, de egyelőre nincs döntés arról, hogy a feladatát kiterjesztenék a Hormuzi-szorosra.
A nemzetközi katonai kíséret ötletét elsősorban Emmanuel Macron francia elnök vetette fel, aki egy olyan műveletet vázolt fel, melyben hadihajók segítségével kísérnék át az olaj- és teherszállító hajókat a szoroson. Donald Trump amerikai elnök szintén több ország részvételét sürgeti, és úgy véli, hogy azoknak az államoknak is hozzá kellene járulniuk a tengeri útvonal védelméhez, amelyek az onnan érkező energiára támaszkodnak.
Washington Japán és az európai szövetségesek mellett Dél-Korea és Kína részvételét is szorgalmazza.
Az iráni konfliktus hatására a Brent típusú kőolaj ára hétfőn 104,5 dollár (körülbelül 38 ezer forint) fölé emelkedett hordónként. A Hormuzi-szoros jelentősége miatt a piac különösen érzékenyen reagál a térség fejleményeire: a világ olajkereskedelmének mintegy ötöde ezen az átjárón halad keresztül.
Amerika irgalmatlanul megfenyegette a NATO-t
Az amerikai elnök közben élesen bírálta visszautasító szövetségeseit, és figyelmeztetett: a NATO jövője is veszélybe kerülhet, ha a tagállamok nem segítik az Egyesült Államok erőfeszítéseit a Hormuzi-szoros megnyitásában. Donald Trump a Financial Timesnak adott interjúban azt mondta, azoknak az országoknak – köztük több európai államnak és Kínának –, amelyek jelentős mértékben függnek a Perzsa-öbölből érkező olajtól, részt kellene venniük a tengeri útvonal biztosításában. Az amerikai elnök szerint
ha a szövetségesek nem reagálnak pozitívan a washingtoni kérésre, az „nagyon rossz hatással lehet a NATO jövőjére”.
Trump egyben azt is felvetette, hogy akár elhalaszthatja a hónap végére tervezett csúcstalálkozóját Hszi Csin-ping kínai elnökkel, hogy nyomást gyakoroljon Pekingre a részvétel érdekében.
