Bekövetkezett a legrosszabb: Irán bejelentette a döntését a Hormuzi-szorosról, Amerika azonnal óriásbombákat dobott le – „többé nem lesz olyan, mint régen volt”

Az iráni parlament házelnöke szerint a Hormuzi-szoros helyzete alapjaiban megváltozott az Egyesült Államok és Izrael Iránnal szembeni fellépése nyomán. 

Baker Kalibaf kedden úgy fogalmazott: „A szoros most zárva van. Nem akartuk lezárni, de le van zárva”, és hangsúlyozta, hogy a térség többé nem térhet vissza a korábbi működéshez, mert „az Egyesült Államok és a cionista rezsim jelenlétével nincs többé biztonság”.

A politikus szerint az amerikai katonai jelenlét nemhogy nem stabilizálja a régiót, hanem kifejezetten növeli a kockázatokat.

 – mondta, hozzátéve, hogy Teherán erre korábban is figyelmeztetett. Kalibaf ugyanakkor igyekezett hangsúlyozni, hogy Irán nem törekszik eszkalációra: „Nem szándékozunk a szomszédos országokra támadni”, de szerinte egy esetleges támadás esetén a válasz elkerülhetetlen. „Meg kell védenünk magunkat” – fogalmazott.

A házelnök kijelentette: Irán nem kezdeményezett háborút, de kész keményen reagálni. „Nem akarunk háborút, és nem mi robbantottuk ki, de bátran meg fogjuk védeni magunkat, visszavágunk és keményen válaszolunk” – mondta, egyben figyelmeztetve az amerikai vezetést, hogy „az erő helytelen alkalmazása nem békét, hanem háborút eredményez”.

Kalibaf szerint Irán sikeresen keresztülhúzta Washington és Tel-Aviv terveit is. „Az ellenség nem volt képes ránk erőltetni elképzelését, mi pedig megvalósítottunk mindent, amit elterveztünk” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a feszültségek még inkább összekovácsolták az iráni társadalmat.

Mindeközben az Egyesült Államok katonai műveletekről számolt be a térségben. A Központi Parancsnokság közlése szerint kedden két és fél tonnás bombákkal hajtottak végre légicsapásokat iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros közelében. Indoklásuk szerint ezek a fegyverrendszerek „kockázatot hordoztak a nemzetközi áruszállításra”.

A feszültséget tovább növeli, hogy Donald Trump amerikai elnök elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesekkel szemben, amiért nem járultak hozzá hadihajókkal a hajózási útvonal biztosításához. Az elnök még azt sem zárta ki, hogy felülvizsgálja az Egyesült Államok NATO-tagságát.

A biztonsági helyzet romlását jelzi az is, hogy az amerikai nagykövetség Irakban azonnali távozásra szólította fel állampolgárait a megnövekedett terrorveszély miatt. A figyelmeztetés szerint Iránhoz köthető fegyveres csoportok támadásai „jelentős veszélyt jelentenek a közbiztonságra”.

A fejlemények összességében azt mutatják, hogy a Hormuzi-szoros körüli konfliktus nem csupán regionális ügy, hanem a globális kereskedelem és biztonság szempontjából is egyre súlyosabb következményekkel fenyeget.