Megkökkentő interjút adott Donald Trump a BBC-nek – „Bármit mondok vagy teszek, nagyon jól működik”
Donald Trump szerint az Egyesült Államoknak nem volt szüksége szövetségesekre az iráni háborúban, hogy legyőzze az országot. Az amerikai elnök úgy látja, a kemény fellépés működik: Teherán már „kétségbeesetten” próbál megállapodást kötni Washingtonnal.
Trump: csalódtam a NATO-ban
Az amerikai elnök a BBC-nek adott interjújában az iráni háborúról beszélve egyértelműen kijelentette: az Egyesült Államoknak nem volt szüksége szövetségesekre a katonai fellépéshez. Szavai szerint Washington önállóan is képes volt végrehajtani az akciókat, és jelentős károkat okozott Irán katonai erejében.
Nem volt rájuk szükségem, egyáltalán nem
– mondta Trump, utalva olyan NATO-szövetségesekre, mint az Egyesült Királyság. Hozzátette ugyanakkor, hogy figyelte, mely országok hajlandók támogatást nyújtani, és ezt inkább egyfajta tesztként értelmezte, nem valódi katonai szükségletként.
Az elnök kifejezetten bírálta a brit álláspontot az iráni konfliktus kapcsán. Trump jelezte, hogy „nem elégedett” azzal a támogatással, amelyet London nyújtott, miközben Keir Starmer brit miniszterelnök következetesen azt hangsúlyozta: az Egyesült Királyság nem kíván belekeveredni egy szélesebb háborúba.
Trump az iráni reakciót is értékelte, mivel szerinte Irán hamarosan kész lesz a békére, és az általa alkalmazott stratégia működik.
A másik fél kétségbeesetten próbál megállapodást kötni. Úgyhogy bármit mondok vagy teszek, úgy tűnik, nagyon jól működik
– jelentette ki az elnök. Trump arra is utalt, hogy korábbi kemény kijelentései – például amikor arra figyelmeztetett, hogy „egy egész civilizáció halhat meg egyetlen éjszaka alatt”, ha Irán nem egyezik bele egy megállapodásba – tudatos nyomásgyakorlás részei voltak. Ezek a megnyilvánulások nemzetközi kritikát váltottak ki, többek között vallási és diplomáciai szereplők részéről.
Az amerikai elnök ugyanakkor leszögezte: ez a kemény fellépés elérte a célját. Értelmezése szerint minél erősebb a nyomás, annál gyorsabban jut el a másik fél a tárgyalási hajlandóságig.
A háttérben azonban továbbra is komoly stratégiai különbségek vannak a nyugati szövetségesek között.
Míg Washington az erőteljes fellépést hangsúlyozza, addig több európai ország inkább a konfliktus eszkalációjának elkerülésére törekszik.
A mostani nyilatkozatok alapján Trump világossá tette: nemcsak katonai, hanem politikai szempontból is saját pályáján mozog. A kérdés az, hogy az általa sikeresnek nevezett stratégia valóban gyors megállapodáshoz vezet-e, vagy további feszültséget generál a térségben.
Most fog elszabadulni a pokol a Hormuzi-szorosban: Trump kiadta a parancsot a haditengerészetnek – "lőj és ölj"
Az elnök azt mondta, hogy a hadsereg „lelőhet és megölhet” bármely aknát elhelyező hajót, és azt állította, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben ellenőrzi a Hormuzi-szorost.
