Uniós pénzek: váratlan fordulat, Magyarország elbukhat még 4 milliárd eurót - súlyos alkut követelhet Brüsszel a teljes összegért cserébe
Hivatalosan még nem Magyar Péter a miniszterelnök, a választásokat követően már megkezdődtek az informális egyeztetések az Európai Bizottsággal – írja a HVG.
A tárgyalásokra rálátó források szerint több körben is sor került egyeztetésekre, amelyeken mindkét oldalról magas rangú szereplők vettek részt.
A magyar delegációt a leendő kormány miniszterjelöltjei képviselték, míg brüsszeli részről az Európai Bizottság elnökének kabinetfőnöke, valamint a szervezet legmagasabb szintű főigazgatói is jelen voltak.
A legutóbbi találkozóra Magyar Péter Orbán Anita külügyminiszter kíséretében érkezett, aki korábban is részt vett a tárgyalásokon.
Az uniós tisztviselők továbbra is óvatosak az uniós források felszabadításával kapcsolatban. Különösen a 10,4 milliárd eurós helyreállítási alap sorsa kérdéses, amelynek felhasználására 2026. augusztus 31-ig van lehetőség. A siker érdekében három kulcsterületre kell koncentrálnia:
- a 27 úgynevezett szupermérföldkő teljesítésére,
- a helyreállítási tervben vállalt reformok végrehajtására,
- valamint a beruházások megvalósítására.
Négy milliárd euró a tét
Az uniós pénzek lehívásának feltétele a nemzeti helyreállítási terv módosítása is, amelyre azonban csak a kormány hivatalba lépése után kerülhet sor. Az új tervet az Európai Bizottságnak értékelnie kell, majd azt a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk. Ezzel párhuzamosan jogszabályi változtatásokra és új törvények elfogadására is szükség lesz.
A teljes összeg lehívása ugyanakkor nem biztosított, kérdés, hogy a 10,4 milliárd euróból végül mennyi lesz elérhető.
Egy brüsszeli forrás néhány napja azt mondta az lapnak, hogy nem tartja valószínűnek, hogy az egész összeget fel tudja szabadítani Magyarország, egyszerűen az idő rövidsége és a feladat nagysága miatt, a magyar ambíció azonban az, hogy lehetőleg a teljes keretet le tudja hívni az ország.
Más megközelítésből: a bizottság kiindulási pontja, hogy
a 6,5 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatásra kell koncentrálni,
a magyar fél azonban a teljes, kedvezményes hitellel növelt keretet célozza meg. Tehát mintegy 4 milliárd eurónyi forrást Magyarország elveszíthet, legalábbis a kommunikáció szerint ez is benne van a pakliban.
Mindenesetre Magyar Péter Ursula von der Leyennel folytatott találkozóját követően konstruktívnak és előremutatónak nevezte az egyeztetéseket. A Tisza Párt elnöke szerint a bizottság által támasztott feltételek összhangban lesznek a magyar érdekekkel. A politikus jelezte: május végén újabb brüsszeli látogatást tervez, amikor már konkrét megállapodás megkötésére is sor kerülhet.
A tárgyalások során szóba kerültek további ügyek is, köztük egy 16,1 milliárd eurós védelmi hitel, valamint a Magyarországra kiszabott napi egymillió eurós migrációs bírság. Emellett az uniós napirend szélesebb kérdései – így a bővítés, a következő költségvetési ciklus és a geopolitikai helyzet – is terítékre kerültek.
Ursula von der Leyen a találkozó után hangsúlyozta: az Európai Bizottság kész támogatni Magyarországot a jogállamisági és korrupciós problémák kezelésében, és a felek a jövőben is szorosan együttműködnek majd.
A következő fontos mérföldkő június 18-a lehet, amikor – hivatalba lépése esetén – Magyar Péter már miniszterelnökként képviselheti Magyarországot az Európai Tanács ülésén, ahol az uniós döntéshozatal központi kérdései kerülnek napirendre.
Uniós pénzek Magyarországnak: színjáték az egész?
Bóka János szerint a bizottság és az Európai Parlament évek óta politikai játszmát folytat a Magyarországnak járó uniós forrásokkal.
„Ideje lezárni ezt a szomorú fejezetet. Elfogadhatatlan, hogy az EU pénzügyi érdekeire hivatkozással politikai nyomásgyakorlás zajlik Magyarországgal szemben” – fogalmazott posztjában a leköszönő uniós ügyekért felelős miniszter.
Hozzátette, hogy „a Fidesz-kormány a kohéziós pénzek több, mint felét politikai háttéralkuk, apróbetűs részek és titkos záradékok nélkül hozta el, és ezt tettük volna a fennmaradó résszel is”.
Lássuk, hogy a Tisza ezt az utat követi-e
– jegyezte meg.
Azt a kérdést is feltette, hogy meddig folytatódik még az uniós forrásokkal kapcsolatos politikai játszma? Az uniós források Magyarországnak és a magyar embereknek járnak. Minél hamarabb eljut a fennmaradó rész is a jogosultakhoz, annál jobb. "Persze nem mindegy, hogy ez milyen feltételekkel és milyen politikai háttéralku részeként történik" – húzta alá.
Egyúttal arra is kitért, hogy immár sokadik alkalommal felszólítják a bizottságot, hogy a napi 1 millió eurós migrációs bírság levonását függessze fel mindaddig, amíg a válságok kezelésére valóban alkalmas migrációs politikáról az EU-ban megállapodás születik. Azt is írta, hogy felszólítják a parlamentet, hogy zárja le a Magyarországgal szembeni 7-es cikkes eljárást.
Ursula von der Leyenék kegyetlen üzenetet küldtek Magyarországnak
Az Európai Bizottság nem hosszabbítaná meg a helyreállítási alapot, és új közös uniós hitelfelvételt sem tervez, így a tagállamoknak a meglévő források lehívására és a visszafizetés kereteire kell koncentrálniuk.
Ez Magyarország számára különösen nagy tétet ad a tárgyalásoknak, mivel a rendelkezésre álló több milliárd eurós forrásból eddig csak korlátozott összeghez jutott hozzá. Magyar Péterék azt hangoztatják, hogy az augusztus végi projektzárási határidő előtt elhozzák a bennragadt uniós pénzeket.
Az Európai Bizottság a következő hétéves uniós költségvetésben a korábbiaknál lényegesen több forrást kíván biztosítani az európai vállalatok versenyképességének támogatására. A szükséges forrástöbbletet pedig részben új vállalati adó bevezetésével és adóemeléssel teremtené meg.
Több olyan adópolitikai javaslatot is előkészítettek, amelyek túlmutatnak a tagállami rendszerek koordinációján, és közvetlen uniós bevételi forrásokat teremtenének, ami a tagállami szuverenitás szűkítésének irányába mutat.
