Brit hírszerzés: fél millió orosz katona halt meg a háború kezdete óta Ukrajnában
Már közel félmillió orosz katona vesztette életét a több mint négy éve tartó orosz-ukrán háború során. A brit elektronikus hírszerző ügynökség, a GCHQ vezetője, Anne Keast-Butler, az első, hivatalában elmondott beszédében kijelentette, hogy az orosz erők 2022 vége óta először visszaszorulóban vannak a harctéren Ukrajnában.
Ezt követően ismertetett egy új orosz veszteségbecslést, amely magasabb a száműzetésben működő Meduza és Mediazona médiumok legutóbbi, 352 ezres becslésénél. Utóbbi szerkesztőségek hivatalos hagyatéki nyilvántartások alapján extrapolálták az adatokat.
Keast-Butler szerint az új hírszerzési információk azt mutatják, hogy a konfliktus kezdete óta immár közel félmillió orosz katona halt meg. Pontos számot nem közölt, de a becslés a megfogalmazás szerint ehhez a nagyságrendhez áll közel – számolt be róla a The Guardian.
Ukrajna igyekszik az elesett vagy súlyosan megsebesített orosz katonák számát Moszkva toborzási kapacitása fölé emelni, hogy megállítsa az ország keleti részén immár több mint három éve tartó, lassú területvesztést. Nyugati becslések szerint az orosz veszteségek – halottak és sebesültek együtt – áprilisban havi mintegy 30 ezer főt tettek ki. Marco Rubio amerikai külügyminiszter arról számol be, hogy havonta átlagosan 15–20 ezer orosz katona hal meg a fronton.
A magas veszteségi ráta arra vezethető vissza, hogy Oroszország folyamatos a kelet-ukrajnai Donbasz térségének elfoglalására törekszik, ahogyan azt Vlagyimir Putyin elnök régóta szeretné elérni. A pontos toborzási adatok nehezen hozzáférhetők, Janis Kluge közgazdász becslése szerint azonban Oroszország naponta körülbelül 800–1000 új katonát toboroz, ami havi 25–31 ezer főnek felel meg.
Keast-Butler beszédében kijelentette, hogy GCHQ fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy csökkentse az Egyesült Királyságot és Európát fenyegető orosz veszélyt. Arra is figyelmeztetett, hogy Oroszország folyamatosan célba veszi Nagy-Britannia infrastruktúráját és demokratikus rendszerét.
„Kiemelt figyelmet fordítunk a brit vizeken és azok környezetében futó kritikus kábelekben és vezetékekben áramló adatok és energia védelmére – ezt Oroszország szándékainak, motivációinak és víz alatti képességeinek feltárásával tesszük” – mondta Keast-Butler.
Áprilisban John Healey brit védelmi miniszter arról beszélt, hogy egy brit hadihajó és katonai repülőgépek egy hónapon át követték az észak-atlanti térségben tevékenykedő orosz Akula- és Gugi-tengeralattjárókat, amelyek víz alatti infrastruktúrák feltérképezésére tettek kísérletet.
Összefognak a hírszerzők az orosz fenyegetés ellen
Keast-Butler kiemelte, hogy egyetlen ország sem képes önállóan szembenézni ezekkel a fenyegetésekkel. Védelmébe vette a 80 éves múltra visszatekintő brit–amerikai hírszerzési együttműködést is. Mint fogalmazott, ez egy erős és stabil partnerség, amely továbbra is alapvető fontosságú mindkét ország biztonsága szempontjából. Szerinte ez a világ legerősebb hírszerzési szövetsége, amelyből később Ausztrália, Kanada és Új-Zéland csatlakozásával létrejött az úgynevezett Five Eyes együttműködés.
Bár az elmúlt hónapokban Donald Trump többször is elégedetlenségének adott hangot Keir Starmerrel szemben amiatt, hogy a brit miniszterelnök nem kívánt csatlakozni az Amerikai Egyesült Államok és Izrael február végén indított Irán elleni háborújához, a GCHQ és amerikai megfelelője, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) között továbbra is szoros az együttműködés. A két szervezet közösen dolgozik olyan biztonsági algoritmusok fejlesztésén, amelyek ellenállnak a néhány éven belül várhatóan működőképessé váló, rendkívül gyors kvantumszámítógépek támadásainak.
