Ez gyors volt: máris új szövetségesi rendhez csatolnák Magyarországot, ami már nem a V4-ről szól – elárulták a nevét, itt alapíthatják meg
Magyar Péter miniszterelnök győzelme után bejelentette: szorosabbra fűzné a kapcsolatokat Ausztriával. Első külföldi útjai Varsóba és Bécsbe vezettek, valamint azt is világossá tette, hogy a közép-európai régióban is erős pozíciót szeretne kivívni Magyarországnak.
A térségben már léteznek együttműködési keretek – ilyen a lengyel, cseh, szlovák és magyar tagállamokból álló Visegrádi Együttműködés. Ez a csoport az euroatlanti integráció előkészítésekor jött létre, majd 2015 után a migrációkritikus álláspont képviseletével nyert politikai súlyt. Azonban az orosz-ukrán háború kirobbanása után éles ellentétek mutatkoztak meg, különösen a varsói Donald Tusk és a budapesti Orbán Viktor között.
A lengyel–magyar szövetség meggyengülése komoly csapást mért a V4-re, ezért Magyar Péter a Varsóval való viszony helyreállítását is célul tűzte ki. Ugyanakkor A Die Presse szerint az új magyar kormánynak több közös érdeke van Ausztriával, mint Lengyelországgal. Utóbbi az EU egyik meghatározó politikai nagyhatalmává nőtte ki magát, így
egy Varsót is magában foglaló együttműködést alapvetően meghatározna annak demográfiai és biztonságpolitikai súlya.
Budapest és Bécs ezzel szemben egyenrangú félként állhat egymással szemben. Mindkét fővárosban az Európai Néppárthoz tartozó párt vezeti a kormányt, elvileg mindkettő elutasítja az EU további föderalizálását és szigorú migrációs politika híve.
Gazdaságilag a két ország szorosan összefonódott: Magyarország Ausztria hetedik legnagyobb exportpiaca, Ausztria pedig az egyik legnagyobb befektető Magyarországon. Bécs és Budapest tengelyén olyan új szövetség alapjait lehetne lerakni, amely Csehországnak, Szlovákiának, Szlovéniának és Horvátországnak is vonzó lehetne.
A Schönbrunni Hatok
A lap szerint a formátum nem a Visegrádi Együttműködés kiegészítéseként szolgálna: Lengyelország külpolitikai orientációja észak és északkelet felé mutat, míg Ausztria, Szlovákia, Csehország és Magyarország – Szlovéniával és Horvátországgal együtt – markánsabb érdekeket fűz az EU délkelet-európai bővítéséhez.
A Duna-menti és Közép-európai Intézet nemrég közzétett szakpolitikai tanulmányában éppen ezért javasolta a hat államnak a szorosabb együttműködést, amelynek alapítóhelyszíne a bécsi Schönbrunn-kastély lenne, innen ered a Schönbrunni Hatok elnevezés. A mintegy 41 millió lakost számláló, 1431 milliárd eurós összesített GDP-jű tömörülés népesebb és gazdaságilag erősebb lenne Lengyelországnál, így
magabiztosabban képviselhetné érdekeit Németországgal szemben is.
A hat ország összesen 29 néppárti képviselővel rendelkezik az Európai Parlamentben, szemben Németország 31-jével és Lengyelország 23-ával.
Ausztria eddig nem kívánt csatlakozni a Visegrádi Csoporthoz, ám egyenrangú regionális partnerekre szüksége van. A hat ország szorosabb együttműködése jó lehetőséget kínálna arra, hogy a történelmi, gazdasági és politikai szálak stratégiai egységbe rendeződjenek, így Közép-Európának nagyobb legyen a súlya és befolyása az Európai Unióban.
