"Orbán gyors változásokon rángatja át Magyarországot" - külföldi reakciók

A londoni gazdasági-politikai napilap előfizetéses online változatán hétfő este megjelent írás szerint Orbán Viktor a rá jellemző magabiztossággal mondta el országértékelő beszédét, kijelentve, hogy 2011 a megújulás éve lesz.

Van miért aggódni

Mindazonáltal - bár a médiatörvényről folyó viták, amelyek beárnyékolták a soros magyar EU-elnökség kezdetét, mára alábbhagytak - fennmaradtak azok az aggályok, hogy "a miniszterelnököt reformbuzgalma a demokrácia felvizezésére késztetheti".

A Fidesz tavalyi hatalomra kerülése óta értelmiségiek, ellenzéki személyiségek, újságírók, diplomaták hívják fel a figyelmet olyan lépésekre, amelyek a politikai élet minden területének eluralására irányulnak, és ennek csak csekély részét jelenti a médiatörvény - áll a Financial Times írásában. A lap szerint e személyiségek arra is figyelmeztetnek, hogy további összecsapások lehetségesek Brüsszellel, különösen amikor a kormány bemutatja az új alkotmányt.

A Financial Times idéz egy név nélkül nyilatkozó "nyugat-európai diplomatát", aki szerint aggodalom forrása, hogy a rendszerben meglévő ellenőrző eszközöket és ellensúlyokat kikezdik, ha éppen nem távolítják el teljesen.

Az "Orbán gyors változásokon rángatja át Magyarországot" című írás felidézi, hogy a kormány "gyors intézkedésekkel" megnyirbálta az Alkotmánybíróság ítélkezési illetékességét gazdasági kérdésekben, lefaragta a Költségvetési Tanács juttatásait, az új médiatörvénynek érvényt szerző testületben Fidesz-kinevezettek ülnek, és javaslat született arra is, hogy "a Fidesz által dominált parlament" a jelenleginél több tagot nevezhessen ki az MNB monetáris tanácsába.

Mindemellett "tartja magát a szóbeszéd", hogy az új alkotmány választójogot adna a határokon kívül élő, becslések szerint kétmilliós magyarság azon tagjainak, akik állampolgárságért folyamodnak. Elemzők szerint közülük valószínűleg sokan voksolnának a Fideszre, ami tartós előnyt jelentene egy alig tízmilliós országban - áll a Financial Times írásában.

A lap szerint a Fidesz és támogatói azonban azzal érvelnek, hogy csupán egy nem működő rendszert próbálnak működésbe hozni. "Forradalmi hevülettel" beszélnek a 2002-2010 közötti szocialista kormányok idején lefulladt posztkommunista átmenet befejezéséről. A párt azt mondja: szembeszáll a korrupcióval, javítja a versenyképességet, ösztönözni fogja az innovációt és a társadalombiztosítástól a helyi önkormányzatokig mindent megreformál.

"Húsz évet elvesztegettünk, és nem maradt vesztegetnivaló időnk" - idézi a Financial Times Kovács Zoltán államtitkárt. A magyar kormánytisztviselő hozzáteszi: "nem csupán retorika, amikor a miniszterelnök forradalomról beszél".Vezető tisztségviselők szerint az EU-társállamok bírálatai értetlenségből és a Fidesz kétharmados többsége miatti irigységből erednek - áll a cikkben.

Szijjártónak nem tetszik a kritika

A lapnak Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője kijelentette: "demokráciában élünk, pártunk azért született, hogy biztosítsa a demokráciát az országnak ... nem hiszem, hogy szép dolog mások részéről a demokrácia iránti elkötelezettségünk megkérdőjelezése".

A Financial Times szerint azonban Orbán Viktor kormányának sorsa minden politikai dominanciával együtt is végső soron a gazdasági sikerességen múlhat - és a kormány gazdaságkezelési teljesítménye "vegyes".

Tavaly nem sikerült rávenni EU-t és a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) - amelyek a pénzügyi válság idején 20 milliárd eurós támogatást nyújtottak az országnak - az előző kormány által elfogadott 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycélnál valamivel magasabb deficit engedélyezésére. A mostani kormány ezután "szakított az IMF-fel", és növekedésösztönző célú jövedelemadó-csökkentést léptetett életbe. Ennek ellentételezésére azonban nem a kiadásokat faragta le, hanem "válságadókat" rótt ki olyan szektorokra, amelyekben külföldi tulajdonosok vannak túlsúlyban - áll a Financial Times ismertetésében.

A lap felidézi, hogy tizennégy nagy EU-vállalat diszkriminációt felpanaszoló levelet írt az uniós bizottságnak.

A másik nagy, vitatott lépésként a kormány hárommillió magyarnak nem hagyott sok választási lehetőséget azon kívül, hogy visszavigyenek 10 milliárd eurónyi magánnyugdíj-pénztári megtakarítást az állami szektorba. A pénzt adósságcsökkentésre és kisebb részben idei kiadásfinanszírozásra fordítják, ám a Moody''s hitelminősítő úgy reagált, hogy a "bóvli" (befektetésre már nem ajánlott) kategória határára süllyesztette a magyar adósbesorolást a hosszú távú költségvetési fenntarthatósággal kapcsolatos aggályaira hivatkozva.

E hónapban ugyanakkor mód nyílik arra, hogy a kormány hozzákezdjen a kétkedők megnyeréséhez, amikor beterjeszti költségvetési reformterveit. Illetékesek szerint e tervek választ adnak a piac aggodalmaira.

 "Hosszú távon sikeres ország leszünk ... és remélhetőleg a sikeresség és a hitelesség első jelei már az idei év első felében jelentkeznek" - idézte befejezésül Szijjártó Pétert a Financial Times írása.

További reakciók

Az AFP-t idézve az Focus News azt emelte ki az országértékelő beszédből, hogy az új alkotmány elfogadása lesz az alapja az ország átalakulásának. A cikk idézi Orbánt, aki szerint a jelenlegi alkotmány egy kényszerű kompromisszum eredménye, és szükség van egy új alkotmányra, mely a magyar szellemet demonstrálja - írja az origo.

Gazdasági kérdések a középpontban

Orbán Viktortól vett idézettel, mely szerint "minden magyarnak dolgoznia kell, hogy legyőzzük a hiányt" - címmel közölt írást a magyar miniszterelnök hétfői országértékelő beszédéről az Irish Times.

A lap budapesti tudósítója, Daniel McLaughlin írása szerint a beszédben Orbán a hazai gazdasági problémákat állította a középpontba, és abból az derült ki, hogy a foglalkoztatás fellendítését és az államadósság lefaragását tekinti a legfontosabb feladatnak. A cikk szerint Orbán arra törekszik, hogy szembeszegülve a kritikákkal, ellentmondásos politikájával próbálja újraéleszteni Magyarország gazdaságát.  Az írás megemlíti, hogy Orbán tavaly befejezte a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal, hogy átalakította a magán-nyugdíjrendszert, hogy válságadókat vezetett be egyes iparágakban, valamint új médiatörvényt alkotott - felhasználva a kétharmados többségét a parlamentben.

"Mindenki tudja, hogy a dolgok nem mehetnek így tovább" - idézte a cikk szerzője Orbánt, és kiemelte, hogy a kormány célja, hogy 2014 végére 300 ezer munkahelyet teremtsen, és az államadósságot a mostani 80 százalék feletti szintről 70 százalék alá vigye le.

Médiatörvény, infláció

A Magyarországgal foglalkozó külföldi írásokból nem maradt ki a médiatörvénnyel kapcsolatos vita aktuális helyzete sem, a BBC megemlíti a kormány vállalását, mely szerint csütörtökig elkészíti a médiatörvényen az Európai Bizottság által javasolt módosításokat.

A Real Deal arról ír, hogy a piacok üdvözölték Orbán Viktor hétvégi kijelentését, mely szerint a kormány nem emeli meg az inflációs célkitűzést. Az inflációs cél jelenleg 3 százalék, amit a jegybank és kormány korábban közösen tűzött ki.