Tárki: A magyarok közel fele együtt sír az országgal
Ha azt vizsgáljuk, hogy a magyarok hogyan „fordítják” le az országos trendeket a saját helyzetükre, azaz összevetjük a saját és az ország gazdasági helyzetéről kialakított képüket, akkor azt találjuk, hogy a legtöbben, százból lényegében hatvanan ugyanúgy ítélik meg a két témát. Ezen belül a magyarok közel fele együtt sír az országgal, hiszen ők azok, akik szerint mind az ország, mind pedig a saját gazdasági helyzetük rossz.
Minden hatodik kérdezett (16 százalék) azonban inkább együtt stagnál az országgal, szerintük ugyanis mind a gazdaság, mind saját maguk közepes helyzetben vannak. Eközben viszont alig akad olyan, száz magyarból csupán egy, aki elégedett lenne mind a saját, mind pedig az ország helyzetével – írják a Tárki kutatói.
Azok között, akik máshogyan látják az ország és saját maguk gazdasági helyzetét, jóval többen vannak olyanok, akik a sajátjukat jobbnak ítélik meg, mint az országét: a válaszadók majdnem egyharmada véli úgy, hogy kedvezőbb a helyzete az országéhoz képest.
A Tárki szerint a két legnépesebb csoportot összehasonlítva azt találjuk, hogy azok között, akik az országhoz képest jobb helyzetben érzik magukat, átlagon felüli a vállalkozók, a tanulók valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, míg a legpesszimistább csoportban a munkanélküliek és az általános iskolát végzettek nagyobb koncentrációja figyelhető meg.
„A jövőbeli kilátások tekintetében sem vagyunk sokkal bizakodóbbak” – írják a Tárki szakértői. A magyarok fele számít az ország további gazdasági gyengülésére és majdnem ennyien látják negatívan saját jövőjüket is, míg csupán százból kilencen bizakodnak a saját, és kicsit többen, tizennégyen az ország helyzetének javulásában.
A jelenlegi állapothoz hasonlóan a tendenciákat tekintve is a legtöbben (tízből heten) hasonló folyamatokra számítanak mind az ország gazdasága, mind pedig a saját anyagi helyzetük alakulását tekintve; ezen belül minden negyedik magyar mindkét szempontból negatív fejleményeket vár, azaz továbbra is együtt sírnak az országgal, míg közel minden harmadik szerint sem az ország, sem saját helyzetük nem változik – ismertetik a felmérés eredményeit.
A bizakodók aránya a legkisebb a csoportban, százból mindössze öten gondolják úgy, hogy a magyar gazdaság szárnyra kap és vele együtt saját anyagi helyzetük is javul, százból tizenöten viszont úgy vélik, hogy az elkövetkezendő egy évben „lemaradnak a jóról”, azaz relatíve romlik a helyzetük, ahogy ugyanennyien gondolják azt, hogy bár az ország helyzete romlik, ők ezt túlélik, és pozitívan zárják az évet.
A három legnépesebb csoportot vizsgálva kitűnik, hogy a vesztes „együtt sírunk” továbbra is a munkanélküliekre és az általános iskolát végzettekre jellemző az átlagosnál nagyobb arányban. A vállalkozók, az alkalmazottak, a főiskolát, valamint a szakközépiskolát végzettek bíznak a saját túlélésükben leginkább, a nyugdíjasok és a szakmunkásképzőt végzettek pedig felülreprezentáltak azok között, akik úgy érzik, hogy „lemaradnak a jóról”, azaz az ország valamilyen pozitív változás elé néz, míg ők maguk lejjebb fognak csúszni, zárul a Tárki elemzése.
