A magyarországi lakosságnak egyelőre csak kis hányada fedezte fel magának a közösségi autózást – ez a következtetés vonható le a közelmúltban készített kutatásokból. Az autómegosztás az országban Budapesten jelent meg először, még 2016 telén, a kizárólag elektromos meghajtású flottát működtető GreenGo beindulásával. Hiába azonban az azóta eltelt bő három év, és a közben a Mol Limóval és a DriveNow-val háromszereplősre duzzadt piac,
a carsharing nem érte el a tömegek ingerküszöbét.
A K&H Biztosító reprezentatív adatgyűjtéséből kiderült, hogy a vidéken élők 32 százaléka nem látja át a szolgáltatás lényegét, a budapestiek körében ugyanez 11 százalék. Az is látszik viszont, hogy a magasabb jövedelműek 86 százaléka tisztában van az autómegosztás működésével, ez a réteg az, amely felfedezte és használja is a szolgáltatást. A közösségi autózás használói főleg a módosabb 25 és 49 év közöttiek. Az ügyfeleknek rendelkezniük kell okostelefonnal is, az autómegosztáshoz a mobilkapcsolat mellett bankkártyára is szükség van.
A megkérdezettek 34 százaléka kijelentette, hogy
a carsharing nem változtatja meg eddigi autóhasználati szokásaikat, 33 százalékuk pedig legfeljebb azt tudja elképzelni, hogy a taxizást válthatja ki, de saját jármű így is kell.
A GreenGo és az NRC piackutató közös felmérése arra az eredményre jutott, hogy a szolgáltatások elterjedését az is hátráltatja, hogy a célcsoport közel fele (47 százalék) nem szívesen használ kölcsönzött gépjárművet, ötből ketten pedig kockázatosnak tartják olyan jármű vezetését, amelyhez nincs rutinjuk. Mindezek közrejátszhatnak abban, hogy a magyar fővárosban csak 30–40 ezerre tehető a közösségi autózást igénybe vevők száma, miközben a lakosság számát tekintve közel azonos Bécsben ugyanez százezer fölött alakul. Az összképhez hozzátartozik, hogy a fővárosi piac még fiatal, és jókora potenciállal rendelkezik.
A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja
