Nem lett kedvenc az autómegosztás

A magyarországi lakosságnak egyelőre csak kis hányada fedezte fel magának a közösségi autózást – ez a következtetés vonható le a közelmúltban készített kutatásokból. Az autómegosztás az országban Budapesten jelent meg először, még 2016 telén, a kizárólag elektromos meghajtású flottát működtető GreenGo beindulásával. Hiába azonban az azóta eltelt bő három év, és a közben a Mol Limóval és a DriveNow-val háromszereplősre duzzadt piac, a carsharing nem érte el a tömegek ingerküszöbét. A K&H Biztosító reprezentatív adatgyűjtéséből kiderült, hogy a vidéken élők 32 százaléka nem látja át a szolgáltatás lényegét, a budapestiek körében ugyanez 11 százalék. Az is látszik viszont, hogy a magasabb jövedelműek 86 százaléka tisztában van az autómegosztás működésével, ez a réteg az, amely felfedezte és használja is a szolgáltatást. A közösségi autózás használói főleg a módosabb 25 és 49 év közöttiek. Az ügyfeleknek rendelkezniük kell okostelefonnal is, az autómegosztáshoz a mobilkapcsolat mellett bankkártyára is szükség van.

A megkérdezettek 34 százaléka kijelentette, hogy a carsharing nem változtatja meg eddigi autóhasználati szokásaikat, 33 százalékuk pedig legfeljebb azt tudja elképzelni, hogy a taxizást válthatja ki, de saját jármű így is kell. A GreenGo és az NRC piackutató közös felmérése arra az eredményre jutott, hogy a szolgáltatások elterjedését az is hátráltatja, hogy a célcsoport közel fele (47 százalék) nem szívesen használ kölcsönzött gépjárművet, ötből ketten pedig kockázatosnak tartják olyan jármű vezetését, amelyhez nincs rutinjuk. Mindezek közrejátszhatnak abban, hogy a magyar fővárosban csak 30–40 ezerre tehető a közösségi autózást igénybe vevők száma, miközben a lakosság számát tekintve közel azonos Bécsben ugyanez százezer fölött alakul. Az összképhez hozzátartozik, hogy a fővárosi piac még fiatal, és jókora potenciállal rendelkezik. Ezt jól mutatja, hogy a tervek szerint még az idén megjelenik a negyedik szereplő, a We Share. A verseny már most is jelentős, amelyet jelenleg leginkább az árak, az autók száma, illetve a területi lefedettség határoz meg. A károsanyag-kibocsátás mint szempont egyelőre kevésbé fontos.

A főváros közúti leterheltségének enyhítésére kézenfekvő alternatíva lehet a carsharing, már csak azért is, mert a közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás aránya a fővárosban a 2018-as budapesti klímastratégiai jelentés szerint elérte a 20 százalékot. Az üvegházhatású gáz mennyiségét mintegy 9 millió tonnára becsülik, amelynek a 77 százalékát még mindig az épületek és az ipar energiafelhasználása adja. A számokból az látszik, hogy a magántulajdonú autók átlagosan 98 százalékban kihasználatlanok. Ebből az következik, hogy nem feltétlenül indokolt saját jármű fenntartása. Naponta körülbelül 650 ezer autó használja a budapesti utakat, a 10 százalékukat öt éven belül helyezték forgalomba.