A Flightradar adatai szerint a repülőjáratok száma 2019. szeptember 27-én haladta meg először a napon belüli 210 ezret. Carsten Spohr, a Lufthansa első embere egy interjúban támadta meg a diszkont-légitársaságokat, mondván:
a fapados légicégek olcsó jegyei miatt egyre többen választják a légi közlekedést olyan esetekben is, amikor erre nem lenne szükség, ez pedig jelentősen növeli a környezeti terheket.
Abban minden résztvevő egyetért, hogy az ultradiszkontok alacsony áraikkal stimulálják a piacot. Sokan azért kelnek útra, mert olcsó repülőjegyet találnak, ezért egy-egy destináció meglátogatása mellett döntenek, és ennek következménye az elmúlt évek jelentős forgalomnövekedése.
Nem késett a válasz sem, Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója szerint ugyanis
épp a diszkont-légitársaságok azok, amelyek a fenntartható modellt képviselik,
hiszen járataik magas telítettsége és az utastér hatékony kialakítása azt eredményezi, hogy a lehető legalacsonyabb az egy utasra jutó szén-dioxid-kibocsátás.
Azzal nem lehet vitatkozni, hogy a fapados cégek csak ott tartják fenn a járataikat (néhány dotált destináción túl), ahol fizetőképes keresletet érzékelnek – a Wizz 2020 első felében 95 százalékos telítettséggel közlekedett. Más kérdés, hogy épp a megtérülés miatt elképzelhetetlen, hogy a járatok a földön maradjanak, ráadásul új és új gépek érkeznek a fapadosokhoz, ezzel az égbolt telítettsége és terhelése egyre jelentősebb lesz.
Váradi ugyanakkor a hagyományos légitársaságok üzleti modelljében – amellett, hogy az elöregedett flottákat bírálta – a business classt is kritizálta, mondván:
a környezetszennyezésben kiemelt szerepük van az üzleti utasoknak.
Véleménye szerint a hagyományos légitársaságoknak az ötórásnál rövidebb repülőutakon be kellene fejezniük az üres székek reptetését az első osztályon. (A hagyományos gépeken az üzleti utasok kényelmét sok esetben azzal teremtik meg, hogy a székük melletti helyre nem adnak el jegyet.)
A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja
