Megújul tavasszal a fővárosi közbringarendszer konstrukciója és a kerékpárállománya, az üzemeltetőjével a tervek szerint december elején állapodik meg a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).
A tenderre azért volt szükség, mert a korábbi, már meghosszabbított szerződés november 29-én lejár a Közbringa Kft.-vel, a változtatásokra pedig azért, mert eljárt az idő a hat éve bevezetett megoldások felett
– válaszolt a Világgazdaság kérdésére Borsi Dávid, a BKK szóvivője.
A frissítés sürgős voltát a közbringa-használati adatok is igazolták: míg a bevezetés évében, 2014-ben a legforgalmasabb hónapban közel 91 ezer alkalommal ültek Mol Bubira, a 2017-es csúcshónapban csak 72 ezren, a 2018-asban 70 ezren, a tavalyiban pedig már csak 47 ezren.
Az idén csak azért nem folytatódott a csökkenés, mert a járvány miatt sokan váltottak kerékpárra, a BKK pedig a tavasszal egyszerűsítette a regisztrációt: eltekintett a 25 ezer forintos kauciótól, a személyes regisztrációtól, és bevezette a névleges, havi 100 forintos díjat. Így az idei havi legnagyobb forgalom 64 ezer használat volt.
Az egyik fő újdonság az lesz, hogy a hat éve még elfogadott személyes, az ügyfélszolgálaton történő regisztrációt a kényelmesebb, appon keresztüli online regisztráció váltja fel, de könnyebb lesz a kerékpárok használatba vétele is. A mostani 2071 bicikli helyett csak 1200 új lesz, mert a felmérések szerint kevesebb kerékpárral is kényelmesen kielégíthető a kereslet. Az újak 3,5-4 kilogrammal könnyebbek lesznek a régi 24,5 kilósaknál.
A kerekeikre felfújható, de defekttűrő gumit szerelnek, mert az eddigi szivacstömlősökkel nehezebb volt a hajtás.
Még nem tudni, hogy mely cég gyártja az új Bubikat, mert ezeket nem a BKK rendeli, hanem majd lízingeli öt évre – legfeljebb 1,9 milliárd forintért – a tendernyertestől. Elektromos kerékpár azért nem lesz az új flottában, mert nem fér bele a költségekbe. A közbeszerzésre több ajánlat érkezett, éles, valós verseny alakult ki a résztvevők között.
A 158 dokkoló megmarad, s mellettük pilotjelleggel megjelennek GPS-koordinátákkal meghatározott, kerékpártámasszal ellátott lerakóhelyek) – még nem dőlt el, hogy mikortól, hol és hány –, ezenkívül a mobilitási pontokon is le lehet majd tenni a kerékpárokat. Ilyen pontból egyelőre három van, de a számuk nőni fog a főváros belső részein egy uniós kísérleti projekt részeként. Egyszerre szolgálnak majd állomásul az autó-, a kerékpár- és a rollermegosztóknak.
A Mol Bubit a főváros jelentős támogatásával a Mol, valamint díjfizetéseikkel a kerékpárok használói tartják fenn.
Még vizsgáljuk, milyen formában tudjuk a továbbiakban támogatni a Bubit. Kíváncsian várjuk a tender eredményét
– válaszolt Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, akit erről a Világgazdaságban a Mol csoportról hamarosan megjelenő interjú elkészítésekor volt mód megkérdezni.
Hernádi Zsolt a Bubi üzemeltetési tendere kapcsán sajnálatosnak nevezte, hogy a kiírásban feleannyi kerékpár szerepel, mint amennyi most van, és nem lesz rajtuk elektromos rásegítés, holott ezt kényelmi szempontok is indokolnák. Emlékeztetett, hogy ma már szinte minden európai közbringa-rendszerben kínálnak hagyományos és elektromos változatot is. A Bubit ugyanakkor nagyon értékes rendszernek tartja, de hangsúlyozta: tudni kell okosan használni.
A BKK szóvivője közölte, hogy a rendszer hat év alatt négymilliárd forintba került, de hangsúlyozta:
a frissítés nem gazdaságossági szempontok, hanem a már felsorolt problémák miatt időszerű.
Emlékeztetett, hogy a közösségi közlekedés sehol a világban nem nyereséges, de nem is ez a célja.
A Bubival a főváros elfogadottabbá tette a kerékpározást, adataiból pedig kiderült, hogy a közösségi biciklit elsősorban az úgynevezett last mile utakra használják, vagyis az autóval, tömegközlekedéssel valameddig megtett utat folytatják vele a végcélig. Ez is igazolja, hogy jó döntés volt a dokkolókat közlekedési csomópontokban telepíteni.
