Már van megoldás a fenntartható repülésre
A légi közlekedési ágazat szereplői létrehoztak egy koalíciót a Világgazdasági Fórum kezdeményezésével, amelynek célja, hogy az évszázad közepére a szektor elérje a karbonsemlegességet.
Az összefogásban olyan iparági szereplők vesznek részt, mint a KLM, az Airbus, a Boeing, a Neste Oyj, a Shell, valamint a Heathrow és a Schiphol repülőtér.
Rajtuk kívül kormányok és civilek is bekapcsolódnak a munkába. Az érintettek szerint a szén-dioxid-semleges repülés a fenntartható repülőgép-üzemanyagok (SAF) segítségével érhető el.
A közlekedési szektor – beleértve a szállítási és a szállítmányozási szektort is – károsanyag-kibocsátása a globális energiaiparhoz köthető szennyezés egyötödét teszi ki, ám a fenntarthatósági törekvések üteme messze elmarad a szükségestől. A légi közlekedés éves szinten körülbelül egymilliárd metrikus tonna káros anyagot termel, ami a globális szén-dioxid-kibocsátásnak körülbelül a 3 százaléka.
Más iparágakkal összehasonlítva a légi közlekedés speciális kihívásokkal néz szembe,
hiszen a szektorban termelt káros anyag kibocsátáscsökkentésének átlagos költségei az energiatermelés vagy a mezőgazdaság hasonló jellegű költségeinél ötször magasabbak. Ezenkívül a repülési szektor szereplői közötti globális verseny is megnehezíti a fenntarthatósági törekvések érvényesítését.
Ráadásul a járvány nagymértékben sújtotta a légi közlekedési szektort.
A lezárások és a karanténintézkedések következtében az utasok száma 60 százalékkal csökkent a repülőgépeken, a szektor bevételei mintegy 400 milliárd dollárral estek vissza az idén. A válság nyomán a légi közlekedési szektorban több ezer munkahely szűnt meg, többen csődöt jelentettek, és sokan csak a tetemes állami pénzügyi támogatásoknak köszönhetően maradnak életben. A járványhelyzet visszaszorítása után a légi közlekedés várhatóan más iparágaknál nagyobb tempóban tér majd vissza a megszokott kerékvágásba. A repülőgép-üzemanyag iránti kereslet 2050-ig több mint 50 százalékkal növekedhet a pandémia előtti szinthez képest.
A kormányok és a civilek is változást sürgetnek:
Norvégia például már most előírja azt, hogy az országban a repülőgép-üzemanyag 0,5 százalékának fenntarthatónak kell lennie, ez az arány 2030-ra 30 százalékra nő, és a tervek szerint 2040-ben a rövid távú utak esetében már csak a száz százalékban elektromos hajtás lesz engedélyezett.
Bár rendelkezésre állnak olyan alternatívák, mint például a hidrogén- vagy az elektromos energia, ezek rövid távon jókora műszaki korlátokba ütköznek, hiszen egy piacra lépő repülőgép élettartama hosszú, egy új gépnek legalább 2040-ig kell üzemelnie ahhoz, hogy a költségei megtérüljenek. Erre a problémára a fenntartható repülőgép-üzemanyagok nyújthatnak megoldást a Világgazdasági Fórum szerint.
A szervezet célja, hogy a SAF-ot 2030-ra széleskörűen használja az iparág, elősegítve a karbonsemleges repülést. Bár tavaly még csupán 200 ezer metrikus tonnányit állítottak elő világszerte a fenntartható repülőgép-üzemanyagból – ami a kereskedelmi légi járatok által felhasznált 300 millió tonnának csupán a töredéke –, a kezdeményezés jó lehetőség arra, hogy az ágazat szereplői a SAF területén a továbbiakban együttműködjenek.
A termelés felfuttatásával már 2030-ra elterjedhet a SAF használata a teljes légi közlekedésben.
