Logisztika

Még egy év, és teljesen kész a ZalaZone

A koronavírus-járvány új ügyfelek sorát terelte szeptemberben a ZalaZone pályáira, az AVL-ZalaZone viszont majd az autósokat terelheti le hetente kétszer az M76-os út egyik sávjáról, hogy azon is tesztelhessen.

Már mintegy 70 százalékban kész, és a tervek szerint a jövő év végére átadható lesz a 45 milliárd forintba kerülő, 260 hektáron elterülő járműipari tesztpálya

– számolt be a Világgazdaságnak Robert Siddi, a létesítmény szolgáltatásait hasznosító AVL-ZalaZone Kft. kereskedelmi vezetője. Az ausztriai AVL autóipari kutatóvállalat és a zalaegerszegi komplexum tulajdonosa, az állami Autóipari Próbapálya Zala Kft. a múlt év végén azért alapította meg a 74-26 százalékos arányban osztrák többségi tulajdonú AVL-ZalaZone-t, mert a tesztpálya néhány elemén már elindulhattak a szolgáltatások. Robert Siddi tájékoztatása szerint négy és fél modul működik:

a Smart City, a nyolcféle felületen kipróbálható fékteszt, a 300 méter átmérőjű dinamikus felület és a kisebb versenypályának számító kezelhetőségpálya.

Fotó: MTI/Varga György

A „fél” a próbapályán meglévő országos úthálózat egyes részeit jelenti. Hamarosan elkészül ugyanis az 50 kilométeres M76-os út Balatonszentgyörgy és Zalaegerszeg között, amelynek egy 12 kilométeres egyenes szakaszát az AVL-ZalaZone hetente kétszer egy irányban tesztelésre lezárhatja az állammal kötött megállapodása szerint. A teljes jármű-kommunikációs rendszerrel felszerelendő 12 kilométeren több mint 250 kilométeres óránkénti sebességgel is haladhatnak majd az autók, részben az önvezetők. Kerítésen kívüli tesztelési lehetőséget egy magyar–osztrák–szlovén megállapodás is kínál. Azt fogják vizsgálni, hogy a három ország kijelölt városai között haladó, jármű-kommunikációs eszközökkel felszerelt autók működését hogyan befolyásolja, ha a határátlépés után kommunikációs rendszert váltanak.

Jövőre épül meg az 5, 12, 18, 25 és 30 fokos emelkedőket tartalmazó modul, a kezelhetőségi pálya pedig kiegészül egy egy kilométer hosszú, hat méter széles kisebb kezelhetőségi pályával, amely teljes hosszában vizezhető lesz.

A járványhelyzet nem fékezte a kivitelezést (a fővállalkozó a Duna Aszfalt Zrt.), bár az üzemeltetés Robert Siddi szerint a megelőző intézkedések miatt kicsit lelassult. A ZalaZone-nak a szeptember majdnem az eddigi legjobb hónapja volt, ugyanis akkor Európában már csak Magyarországra lehetett bejutni tesztelésre. A létesítmények kihasználtsága egyelőre 25-30 százalék körüli. A legjelentősebb ügyfelek a járműalkatrész-gyártók, például a Knorr-Bremse, a Bosch és a Continental, de igénybe veszik a szolgáltatásokat az autógyártók, köztük a Porsche és a Volkswagen csoport tagjai is. Magáncélra egyelőre nem használható a tesztpálya, később várhatóan erre is lesz mód. Igaz, technikai járművezetői tréningek most is zajlanak, főleg péntek délutánonként és hétvégeken.

Robert Siddi szerint

a ZalaZone egyike Európa öt legjobb járműipari tesztpályájának, az elsősorban az önvezető járművek igényeire szabott, 15 hektáros Smart City pedig egyedülálló.

A pályák mellett saját szerelőműhely vagy kisebb, helyi kutatóközpont kialakításának lehetőségét, szállást és konferenciatermeket, sofőrcsapatot is kínál a társaság. A jármű-kommunikációs rendszereket egyelőre a Vodafone üzemelteti. Különféle kutatásoknak máris otthont ad a ZalaZone: a tesztpálya végén kialakított kutatás-fejlesztési központban dolgoznak a Budapesti Műszaki Egyetem, valamint a győri és a veszprémi egyetemek autonóm közlekedési tanszékeinek munkatársai.

tesztpálya Zalazone
Kapcsolódó cikkek