BUX 52,838.78
-0.05%
BUMIX 4,172.22
-0.14%
CETOP20 2,408.27
-1.65%
OTP 17,980
+0.73%
KPACK 7,300
-2.67%
0.00%
-3.23%
+1.04%
-0.40%
ZWACK 16,700
0.00%
0.00%
ANY 1,565
+1.62%
RABA 1,340
+0.37%
0.00%
+0.60%
-0.88%
+1.98%
OPUS 203.5
-3.10%
-7.50%
-0.96%
-5.03%
-0.60%
OTT1 149.2
0.00%
-1.30%
MOL 2,728
-0.80%
-1.67%
ALTEO 2,120
0.00%
-15.25%
+1.67%
EHEP 1,495
-0.99%
0.00%
-0.85%
MKB 1,972
0.00%
-2.87%
+0.97%
0.00%
0.00%
SunDell 39,400
0.00%
-2.83%
+1.63%
-5.13%
0.00%
+3.12%
NUTEX 14.24
-2.86%
GOPD 12,300
-0.81%
OXOTH 4,500
-1.75%
-1.52%
NAP 1,130
-4.07%
+1.47%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Logisztika

A vasút éve lesz az idei Európában

Az utasoknak és a szállított árunak is a mainál érdemben nagyobb arányát kell a vasútra terelni az uniós zöld­megállapodásban foglaltak teljesítése érdekében. A figyelem emiatt az idén, a vasút európai évében a kötöttpályás fejlesztésekre, a szabályozási környezet javítására összpontosul.

Az Európai Bizottság kezdeményezésére 2021 a vasút európai éve az unióban, mégpedig azért, mert az állampolgárokat és a vállalkozásokat jobban kell ösztönözni e fenntartható, intelligens és biztonságos közlekedési és szállítási mód használatára.

A kötött pálya térhódítása hozzájárulhat az uniós zöldmegállapodás fő céljának, azaz a 2050-es éghajlat-semlegességnek az eléréséhez.

E megállapodás egyebek mellett előírja, hogy 2050-re 90 százalékkal csökkenteni kell az uniós közlekedési ágazatban az üvegházhatású gázok kibocsátását – az ágazat ma a teljes kibocsátás mintegy 25 százalékáért felel. Bár ebből a vasútra kevesebb mint 0,5 százalék jut – további előnye, hogy összekapcsolja az embereket és a vállalkozásokat az EU-t átszelő transzeurópai közlekedési hálózaton –, a földrész utasainak csak mintegy 7 százaléka utazik vonattal, és az áruknak is csak a 11 százalékát továbbítják vasúton.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / VG

Az Európai Bizottság január 1-jén indított weboldala információkat tartalmaz az európai vasút évének eseményeiről, eredményeiről, a tervezett tevékenységekről. Ezek egyike a tavaly decemberben elfogadott, fenntartható és intelligens mobilitási stratégia, amely előírja a vasúti áruszállítás megduplázását és a nagy sebességű vasúti szállítás megháromszorozását 2050-ig.

A bizottság hamarosan cselekvési tervet terjeszt elő a vasúti személyszállítás fellendítésére, és stratégiai intézkedéseket irányoz elő a kapacitás jobb kihasználására, a különböző közlekedési módok közötti jegyrendelés egyszerűsítésére.

Hungrail: készülődés eseményekkel

A vasút európai évének hivatalos indítása 2021. március 29-én lesz, ezzel megkezdődik az Európai Unió Tanácsának portugál elnöksége – mutatott rá a Világgazdaságnak a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület, amely a kiemelt évben a tagvállalataival eseményeket tervez, számítva az ITM támogatására, sőt javaslatot is tett egy nemzeti koordinátori szerep betöltésére. Mint hangsúlyozta, a vasút európai éve lehetőséget kínál a vasút újbóli hazai és nemzetközi szintű felfedezésére utazási és szállítási módként is. | VG

Magyarországon nemcsak 2021, hanem az előttünk álló 10-15 év is a vasúté lehet a folyamatban lévő, illetve megcélzott fejlesztések alapján. A korszakhatár ugyanis 2020-ra esett Mosóczi László közlekedéspolitikai államtitkár értékelése szerint, aki ezt minapi közleményében a főbb eredmények ismertetésével is alátámasztotta. Tavaly például megjelentek a hazai síneken az első Stadler gyártmányú, 600 ülőhelyes, KISS emeletes villamos motorvonatok, amelyekből a tervek szerint 2022 végéig negyven érkezik.

A MÁV a múlt évben az ötvenediket is forgalomba állította saját fejlesztésű IC+ kocsijaiból, ezekből a társaság az első két ütemben kilencven belföldi és nemzetközi változatot kíván gyártani. Pályakorszerűsítések segítették a nagyvárosok megközelítését. Elkészült a GSM-R vasúti rádiós távközlési rendszer első üteme mintegy 935 kilométeren. December óta tart a vonatközlekedést felügyelő, első hazai ETCS L2 rendszer próbaüzeme Ferencváros és Székesfehérvár között, és ilyen fejlesztés más vonalakon is zajlik. Ezeknek köszönhetően óránként akár 160 kilométeres sebességgel is haladhatnak majd a szerelvények.

Már tervezik a Budapest–Belgrád vasútvonal hazai szakaszának bővítését.

A Kelenföld–Hegyeshalom vonal fejlesztésére Magyarország a nyáron nyert támogatást az európai hálózatfinanszírozási eszköz (CEF) forrásaiból. A magyar és az osztrák főváros közötti vasúti kapcsolatot javító, 25 milliárd forintos beruházás révén ez év decemberétől öt, 2023 végétől pedig összesen húsz perccel rövidülhet az utazási idő. A beruházás nyomán Budapest és Győr között is bevezethető a zónázó menetrend.

Ezermilliárd forintnyi beruházás terve az asztalon

2020 azért is lehetett a fordulat éve, mert a kormány húsz vasúti fejlesztés előkészítésének, tervezésének támogatásáról döntött összesen 32 milliárd forint értékben. E projektek mintegy 1000 milliárd forintnyi kivitelezés indítását alapozhatják meg, akár már 2022 elejére. Megkezdődhet többek között a Nyugati pályaudvar vágányhálózatának és bevezető szakaszainak felújítása, és a lajosmizsei és váci vonalak elővárosi célú fejlesztésének előkészítése. Összeállhatnak a Hatvan–­Füzesabony vonalak és a kapcsolódó ráhordó vonalak, a Debrecen–­Nyíregyháza szakasz korszerűsítésének, a Szombathely–Kőszeg és a Zalaszentiván–Nagykanizsa vasútvonalak villamosításának tervei. A múlt év végén megjelentek a közbeszerzések Budapesten belül a Déli Körvasútra, a délkeleti határvidéken pedig a Békéscsaba–Lőkösháza vonalszakaszra. E fejlesztések által teljessé válik két nemzetközi törzshálózati folyosó magyarországi része, tízpercenként követhetik egymást a városi, elővárosi vonatok a fővárosban, és gyorsulhat a nemzetközi személyszállítás Magyarország és Románia, Erdély között.

 

Kapcsolódó cikkek