Jelenleg még több munkája is van a Záhony-Port Zrt.-nek, mint az ukrajnai háború kezdete előtt, de a gabonaszállítás új, hatalmas, csak töredékében teljesíthető feladatnak számít. Ez az európai vasúti árufuvarozókkal szembeni óriási igény azért jelentkezett ukrán részről – ami Magyarország esetében ötmillió tonna gabona továbbítását feltételezné –, mert miután kiestek keleti szomszédunk hagyományos, Odesszán és Mariupolon keresztüli tranzitútvonalai, a gabonát vonatra rakták.
Ám mint Csomós Norbert, a záhonyi térség komplex fejlesztésén dolgozó CELIZ projekt vezetője a VG-nek elmondta, nemhogy Magyarország, de más európai országok sem rendelkeznek a búza átrakásához, tárolásához és továbbításához szükséges eszközökkel, még bérbe adhatókkal sem. Ráadásul nem kézenfekvő a hiányzó kapacitások pótlása sem, mert e beruházások – például a gabonaszállító vonatok gyártása – kockázatosak, hiszen kedvező esetben akár fél éven belül is újraindulhat a fekete-tengeri kikötőkön keresztüli kivitel, akkor viszont feleslegessé válnak a frissen gyártott eszközök, kialakított létesítmények.
Mindazonáltal Csomós Norbert tájékoztatása szerint az ukrán vasúti igazgatóság elnöke és az ukrán kereskedelmi miniszterhelyettes már kérte a kivitelben érintett szomszédos országokat, hogy indítsák el az ukrán határ túloldalán a szükséges átrakó- és terminálépítéseket, mert e létesítményekre Ukrajnának a háború után, az újjáépítés során is nagy szüksége lesz.
Az Ukrajnából – a világ egyik legnagyobb gabonaeladójától – Magyarországon át exportálandó évi ötmillió tonna „felfoghatatlan” nagyságát szemlélteti, hogy a szintén magyar területre érkező szén- és vasérc éves mennyisége 1,7 millió tonna. A mostani kapacitásokkal napi 750-1000 tonna gabona rakható át Záhonyban. Bár a mennyiség a CELIZ vezetője szerint kisebb fejlesztéssel megháromszorozható, e számból nem szorozható fel az éves átrakóképesség, mert a munka nem folyamatos, például akár hetekig is várni kell a gabonaszállító közúti kocsira, az árura vigyázni kell, hogy ne érje fertőzés, esőben-fagyban nem is rakodható, csak fedett helyen. Éppen ezért Csomós Norbert a VG feltevését elutasítva jelezte: a meglévő kapacitások nem állíthatók át az új feladatra, a vasút nem pékség, amely bármikor kifliről zsömlére vált.
Ugyanakkor – mint rámutatott – most vált igazán nyilvánvalóvá, milyen fontosak a CELIZ részeként elhatározott stratégiai beruházások, annak ellenére, hogy a mostani gabonaszállítási igényt Záhony még akkor is nehezen elégíthetné ki, ha már megvalósultak volna a CELIZ által megcélzott fejlesztések. A CELIZ ugyanis éppen az élelmiszerek terén a boldog békeidőkben elmulasztott beruházásokat igyekszik pótolni: a konténerátrakást, az ömlesztett áru átfejtését, a vámszabad területek és raktárak építését, a meglévő létesítmények bővítését, fejlesztését. Már akkor is sokkal több gabonát lehetne Záhonyban átrakni, ha meglenne a szükséges terület.
A CELIZ-nél stratégiai fontosságúnak ítélték, mostanra pedig bizonyossá is vált: Záhonyban elengedhetetlen a meglévő olaj-, gázolaj-, valamint egy pakuraátfejtő fejlesztése, modernizálása is. Az Európai Unióból máris gázolajat küldenének Ukrajnába, várhatóan április utolsó hetében indul egy szerelvény Németországból. Ha már léteznének ezek a felújított átfejtők, Záhonyban most nem lennének ekkora kapacitásgondok. Záhony szerepe összességében is nőni fog, hiszen Ukrajna az orosz kereskedelmi kapcsolatait egyre inkább európaira kívánja cserélni.
„A mostani állapot is rávilágít arra, amit az ukrán vasút igazgatóságának elnöke megerősített: Ukrajnában a vasút békeidőben a gazdaság ütőere volt, a háborúban az alapköve – mondta Csomós Norbert. – Mi is azzal szembesültünk, hogy a sajnálatosan zajló háborúban a vasút az ellátási lánc nélkülözhetetlen részévé, a alappillérévé vált. A vasút működött békeidőben, működött a koronavírus-járvány idején, és működik a háború alatt is.”
A szakember hangsúlyozta, hogy a kormány által támogatott állami szerepvállalással tervezett CELIZ-t Magyarországnak mindenképpen meg kell valósítania, annak ellenére, hogy annak az ukrajnai háború miatt éppen most, a célegyenesben kellett befékeznie. Ezek a beruházások ugyanis nem a holnapnak vagy a holnaputánnak szólnak, hanem a következő évtizedeknek.
Mosóczi László: A kormány már döntött
Új helyzetet teremt a Záhony térségében végbemenő két nagy logisztikai fejlesztés szempontjából az Ukrajnában zajló háború – mondta a VG-nek Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár. Az East-West Gate Zrt. magánberuházásában létesülő terminál alapvetően a Kínából és a Távol-Keletről érkező konténerek átrakására szakosodna, de miután megsemmisült az Oroszország és Ukrajna közötti vasútszakasz, a záhonyi térségbe pillanatnyilag csak Ukrajnából küldhetnek árut, amely viszont jellemzően nem konténeres. Ugyanakkor érdekes, hogy a háború előtt Ukrajnából csak szén és vasérc érkezett, most már gabona is. Ukrajna, a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre a terményt a harcok miatt most nem tudja a fekete-tengeri kikötőkből útnak indítani, ezért vasútra rakja. Záhonyból egyelőre a konstancai kikötőbe továbbítják az ukrán gabonát.
Az új helyzethez tartósan is alkalmazkodni kell, a gabona akár pótolhatja a kieső konténerforgalmat, a távol-keleti konténerek fogadását célzó munka a háború után folytatódhat
– jelentette ki Mosóczi László.
Bár a kormány már döntött a másik nagy kelet-magyarországi projektről, a záhonyi térség komplex fejlesztéséről – ez esetben a fókusz a hagyományos áru kezelésén lesz –, a megvalósítással a háború miatt egyelőre várni kell. Az azonban látszik, hogy a piac átrendeződése miatt bizonyos pontokat újra kell gondolni. Például az említett gabona megjelenése miatt, amire harminc éve nem volt példa Záhonyban. A gabona kezelésére tárolókat kell építeni, és szükség lesz megfelelő számú gabonaszállító kocsira is, hiszen a meglévő flotta nem elégséges az ukrán kezelésére.
