Átadták a Duna felett átívelő Déli összekötő vasúti híd harmadik vágányát. A beruházás nettó 36 milliárd forintba került, a pénz uniós és hazai forrásból származott az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) támogatásával. A megbízó az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a kivitelező a Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Kft. volt. A beruházásra a Kelenföld és Ferencváros közötti Déli körvasút fejlesztésének első lépéseként került sor. A híd átadását sikeres próbaterhelés előzte meg. A Déli körvasút következő ütemében építendő harmadik vágány elkészültéig a vasúti forgalom ezen a legújabb és a középső szerkezeten halad majd át.
acélelem, hazai hegesztés
Az építkezés előrehaladtáról a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) folyamatosan hírt adott. A munka 2019 végén indult, 2020 áprilisában a NIF még az éjszakai munkavégzéssel járó változásokról számolt be, egy hónapra rá pedig a hídelemek szereléséről. Az átkelő acélszerkezetű elemei Révkomáromban és a lengyelországi Będzinben készültek, a korrózióvédő bevonatokat Magyarországon kapták, összehegesztésükre és festésükre a csepeli előszerelő területen került sor. A projekt keretében elsőként megépült hidat 2021. április 25-én, a másodikat 2021. december 11-én vehették birtokba a szerelvények a NIF közleménye szerint. Az idén május 4-én emelték be a kirakós utolsó darabját, az úgynevezett zárótagot.
Három transzeurópai folyosó vezet rajta át
Az átadáson Vitézy Dávid, a Technológiai és Ipari Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára az MTI tudósítása szerint kiemelte, hogy a megújult híd a vasúti személyforgalmon kívül a nemzetközi teherforgalomban is jelentős szerepet tölt be, mert Európa három kiemelkedően fontos transzeurópai vasúti folyosója vezet itt át. Ezek összekötik a holland kikötőket és Spanyolországot Romániával, a Fekete-tengerrel, a Balkánnal vagy éppen Ukrajnával. E hídon halad át a Magyarország keleti és nyugati országrészei közötti vasúti forgalom 90 százaléka, beleértve a tranzitforgalmat is. A felújításnak és a kapacitásbővítésnek köszönhetően az átkelő a következő évtizedekben is megbízhatóan kiszolgálja a vasúti személy- és áruszállítást.
Pafféri Zoltán, a MÁV Zrt. vezérigazgatója ismertette, hogy naponta átlagosan mintegy 100 teher- és 140-150 személyvonat halad át az 500 méteres összekötő vasúti hídon, az idén júniusig pedig 1,7 millió belföldi utas ment át így a Dunán. A híd felügyeletén online monitoringrendszer végzi, a pályaszerkezete alatti ellenőrzést pedig minden medernyílásban egy-egy vizsgálókocsi segíti. A három hídszerkezet a nagyobb, felújítás jellegű beavatkozásokat is megkönnyíti, a vasúti forgalomból származó zaj- és rezgésterhelést korszerű sínleerősítés, kompozit járólemez-felület és zajárnyékoló fal is csökkenti.
Száznegyvenöt éves történet
A több alkalommal átépített szerkezet elődjét 1877. október 23-án nyitották meg a vasúti forgalom számára. Az eredeti hidat már az 1900-as évek elején át kellett építeni, és 1913-ban adták át a forgalomnak a második, kétvágányos, vonóvasas szerkezetét, amely a második világháborúban megsemmisült. Az újjáépítés nem indult meg azonnal, 1944–45 között ideiglenes szerkezeteket építettek a forgalom számára. 1946-ban adták át az egyvágányú, félállandó jellegű, úgynevezett K hidat, míg 1948-ban és 1953-ban készültek el két vágánnyal azok az állandó hídszerkezetek, amelyek napjainkig szolgálták a vasúti forgalmat. Ezek azonban a 2010-es évek elejére annyira leromlottak, a fő tartószerkezetük oly mértékben károsodott, hogy ismét szükségessé vált az átépítésük. Ekkor azonban már – az átkelő kiemelt forgalmi szerepére tekintettel – háromvágányos szerkezetben gondolkodtak. A korszerűsítésről 2015-ben született döntés, a kivitelezési munkálatok azonban csak 2019-ben, többévnyi előkészítési munkát követően indulhattak meg a budai oldalon, egy próbacölöp elkészítésével. Több mint 173 milliárd köbméter víz folyt le a Dunán a munkálatok ideje alatt.
