A Magyar Nemzeti Bank Európában első jegybankként ismerte fel az infláció emelkedésének a veszélyét, illetve hívta fel az infláció tartósságára a figyelmet, még ha az egymásra rakódó válságokat nem is lehetett mind előre látni. A jegybank folyamatosan monitorozza a fogyasztói árakat érő hatásokat, és ezeket beépíti előrejelzésébe, ezzel pedig az idei évben minden negyedévben megelőzte a piacot, vagyis magasabb, a valós folyamatokat jobban tükröző prognózisokat adott, mint a piaci szereplők.

Central Bank Vice President Marton Nagy Presents New Central Banking Program A sign sits on display at the entrance to the Hungarian central bank, also known as Magyar Nemzeti Bank, in Budapest, Hungary on Tuesday, Nov. 3, 2015. Hungary's central bank has extended its Funding for Growth Plan into 2016, seeking to boost banks' lending via new facilities, according to a National Bank of Hungary statement. Photographer: Akos Stiller/Bloomberg, magyar nemzati bank, MNB, bank
Fotó: Bloomberg / Getty Images / Stiller Ákos 

Az előrejelzések pontosságát és az arra épülő döntések helyességét jelezte már a koronavírus-járvány által lezárt időszakban is,

hogy 2017 és 2021 márciusa között a hazai infláció szinte folyamatosan a 3 százalékos cél körüli plusz/mínusz 1 százalékos sávban tartózkodott (51 hónapból 47 alkalommal), ami európai összevetésben is példátlanul pontos teljesítése az inflációs célnak.

Az elmúlt időszakban azonban számos kínálati sokk érte a globális gazdaságot, amelyeket senki nem látott előre (1. ábra). 2020 tavaszán a koronavírus-járvány terjedése megindult Európában, amelynek gazdasági hatásai mindenki számára ismeretlenek voltak. A járvány az ellátási láncokban súrlódásokhoz és a globális kereslet-kínálat egyensúlyának megbomlásához vezetett, emiatt a nyersanyagárak és szállítási költségek gyorsan emelkedni kezdtek. 2022 februárjában az orosz–ukrán háború kitörése – és az ezt követő szankciós politika – szintén óriási mértékű bizonytalanságot hozott a globális gazdaság és infláció alakulásában. A gáz ára rekordmagasra, a koronavírus-járvány előtti szint több mint tizenhatszorosára emelkedett, augusztus vége óta azonban folyamatosan csökken. Mindezeken felül a nyári rendkívüli aszály az élelmiszerárakon keresztül eredményezett újabb inflációnövelő hatást.

1. ábra: Az infláció alakulását érintő költségsokkok az elmúlt időszakban. Forrás: MNB

Egy ilyen környezetben általános jelenség az inflációs előrejelzések felfelé módosítása. Az egymást érő globális költségsokkok fokozatosan késztették a jegybankokat az inflációs prognózisaik emelésére.

Az előrejelzések felülvizsgálatát mindig új információk tették szükségessé, alapvetően olyan külső hatások, amelyek előre nem voltak láthatók. Az Európai Központi Bank és az MNB inflációs előrejelzése is az év eleje óta fokozatosan emelkedett, lekövetve a költségsokkok begyűrűzését.

A Magyar Nemzeti Bank inflációs előrejelzései az idei évben folyamatosan felette alakultak a piaci várakozásnak, ezzel pedig minden negyedévben a valós folyamatokat jobban tükröző prognózisokat adott, mint a piaci szereplők. 

Az újabb és újabb árnövelő hatások miatt az MNB inflációs előrejelzését többször emelni kellett, de lényegében folyamatosan magasabb volt, mint a piaci előrejelzések. Például az MNB 2022 júniusában már 12 százalékos éves átlagos inflációt jelzett előre, amikor a piaci elemzők még 10 százalékot vártak (2. ábra). Ezután következett be a gázárak ismételt rendkívüli megugrása a nyár folyamán, a lakossági energiaárak számításának módosítása és a rendkívüli aszály, ami az előrejelzés felülvizsgálatát tette szükségessé szeptemberen, de az akkor közölt várakozás hitelességét jelezi, hogy az ismét magasabb volt a piaci várakozásnál.

2. ábra: Az MNB és a piaci elemzők 2022-es inflációs várakozása az év első három negyedévében. Az MNB-előrejelzése az előrejelzési sáv közepét mutatja. Forrás: MNB, Reuters