Visszakerülhet Kínába egy ezeréves Buddha-szobor, amely egy holland műgyűjtő tulajdonában van. A szoborba ágyazott múmia ugyanis jogvita tárgyát képezi, a polémia épp egy budapesti kiállítás kapcsán pattant ki. A távirati iroda arról ír: december közepén egy amszterdami bíróság elutasította két falu, a kelet-kínai Fucsien tartományban fekvő Jangcsun és Tung Pu közösségének keresetét a Buddha-szobor visszaszolgáltatásáról.
A kínaiak szerint a holland műgyűjtő, Oscar van Overeem birtokában lévő Buddha-szobrot, belsejében egy ezer éve mumifikálódott szerzetes holttestével, 1995-ben lopták el közös templomukból. A bíróság arra hivatkozott elutasításában, hogy a két kínai faluközösség nem jogi személy, valamint a holland műgyűjtő tagadja, hogy lopott régiségről lenne szó, ráadásul – az indoklás szerint – a múmia azóta már egy másik műgyűjtőhöz került, akinek a kiléte nem ismert.
A szobor, amelyet egy 11. századi szerzetes mumifikálódott teste köré alkottak, 1995 végén tűnt el a jangcsuni templomból, a holland műgyűjtő pedig a rákövetkező évben vásárolta meg Hongkongban.
A kínaiak 2015-ben a budapesti Természettudományi Múzeum egy kiállításán figyeltek fel a Buddha-szoborra, és azt állították: tőlük lopták el. Megröntgenezték, és kiderült, hogy a belseje valóban egy csontvázat rejt.
A botrány kipattanásakor a tulajdonos sietve, idő előtt hazaszállíttatta a bizarr műalkotást.
A szerzetes 37 éves korában halt meg, holttestét mumifikálták, és a helyiek a Szung-dinasztia (960–1279) idején ágyazták szoborba, azóta imádkoztak hozzá a jangcsuni szentélyben.
A legújabb fejlemény az ügyben az, hogy Van Overeem jelezte, a vitát tárgyalások útján kívánja megoldani. „Hajlandó vagyok támogatni a szobor visszaadását reális és normális feltételek között folyó, barátságos tárgyalásokon” – mondta a gyűjtő.
Azonban a szobor sorsa még korántsem dőlt el: a távirati iroda tudósítása szerint Jangcsun falu egyik illetékese emlékeztetett arra, hogy a holland fél már 2015-ben hajlandónak mutatkozott a szobor visszaadására, de észszerűtlen feltételeket szabott, és hatalmas összeget kért cserébe.
A cikk a Világgazdaság január 4-i számában jelent meg
