Jövőre a képviselők és a tanárok járnak jól

A kijevi parlamenthez még szeptember közepén benyújtott, de csak a napokban megszavazott büdzsé – amit Petro Porosenko államfő még nem írt alá – 913,6 milliárd hrivnyás (33,8 milliárd dollár) bevétellel és 988,6 milliárd hrivnyás (36,6 milliárd dollár) kiadással kalkulál. A hiányt csaknem 9 százalékosra tervezik 3 százalékos GDP-növekedés, 9 százalékos infláció és 9,6 százalékos reálbér-növekedés mellett. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján mindez azonban aligha valósul meg, mert Ukrajnában az élet rendre felülírja – negatív irányba – a kormány és a jegybank várakozásait.

A munkanélküliségi rátát 9,1 százalékra becsülik, talán ez az egyetlen mutató, amelyet feltételezhetően tartani is tudnak, legfőképp azért, mert már most is legalább 7 millió ukrán dolgozik külföldön, s az uniós vízummentesség bevezetése óta számuk egyre nő. Januártól a mostani 3200-ról 3723 hrivnyára (37 ezer forint) nő a minimálbér, a dollárhoz viszonyított éves középárfolyam pedig 29,3 hrivnya lesz.

A költségvetésnek vannak nyertesei és vesztesei. Előbbi kategóriába sorolhatók például a tanárok. Ők az idei 50 százalékos bérnövekedés után újabb 25 százalékkal kapnak majd többet jövőre. Rekordösszeg, 47 milliárd (1,7 milliárd dollár) jut az úthálózat korszerűsítésére, már az idei 32 milliárdos tétel is minden korábbinál nagyobb volt, ám a honi utak állapotát ismerve nincs az a pénz, ami soknak tűnhet. Más kérdés, hogy a forrásokat miként használják fel, mert Ukrajnában bevált szokás esőben, sőt, újabban már hóesésben is aszfaltozni.

Jövőre vámmentessé teszik az elektromos autók behozatalát, s nem emelik az alkoholos italok jövedéki adóját. Az elmúlt évek folyamatos áremelései miatt zsugorodott a legális szeszpiac, csökkentek a költségvetés bevételei, miközben becslések szerint 60 százalékosra duzzadt a feketekereskedelem részesedése. A cigaretta adója ellenben tovább nő.

A parlamenti képviselők magukkal nem fukarkodtak, az ukrán létminimum 12-szeresében állapították meg a bérezésüket. Sokat elárul az is, hogy tíz év alatt a tízszeresére, ezúttal 1,09 milliárd hrivnyára nőtt az elnöki hivatal működtetésére fordítandó összeg, azaz a teljes költségvetés 0,11 százaléka megy el Petro Porosenko és környezete eltartására.