Fegyverszünetet kötöttek a vámháborúban

A dollár négyhavi csúcsra emelkedett a jennel, a jüan pedig majdnem ugyanilyen régen tapasztalt szintre gyengült hétfőn az amerikai devizával szemben az ázsiai kereskedésben amiatt, hogy enyhült az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi feszültség. A hírt kedvezően fogadták a tőzsdéken is, a sanghaji Sencsen 300 index 0,7 százalékkal öthetes csúcsra, a hongkongi Hang Seng 1,3, a japán Nikkei pedig 0,4 százalékkal erősödött. Nőtt az olaj ára is, a határidős Brent 0,7 százalékkal drágult.

Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter előző nap jelentette be, hogy a kereskedelmi háborút „felfüggesztik”, miután Washington és Peking megállapodott abban, hogy lemondanak a vámtarifa-fenyegetésről, amíg kidolgoznak egy széles körű kereskedelmi egyezményt. A két ország közötti külkereskedelem jobb kiegyensúlyozásának kereteiről a múlt hét második felében Washingtonban tartott megbeszéléseken született megállapodás a Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes vezette delegációval. A közös közlemény szerint folytatják a tárgyalásokat arról, hogy Peking milyen intézkedéseket foganatosítson amerikai energetikai és agrárimportja növelése érdekében. Mnuchin arra számít, hogy az amerikai agrárexport csak idén 35-40 százalékkal nő majd, az energetikai pedig három-öt év alatt megduplázódik.

A cél az Egyesült Államokkal szemben meglévő, mintegy évi 335 milliárd dolláros kínai kereskedelmi többlet csökkentése. Washington azt javasolta, hogy Kína 200 milliárd dollárral több amerikai árut vásároljon, ám a közleményben nincs szó konkrét számokról. A kínai állami sajtó mindezt tegnap úgy értékelte, hogy Peking állta a sarat, és végeredményben mindkét nagyhatalom nyertesen kerülhet ki a helyzetből. Mindenki felsóhajthat a megkönnyebbüléstől – írta az angol nyelvű China Daily, s Liut idézte, aki szerint a tárgyalások „pozitívak, pragmatikusak, konstruktívak és eredményesek voltak”.

Több kínai elemző is figyelmeztetett azonban, hogy a kereskedelmi feszültség folytatódni fog, s Kínának fel kell készülnie a Trump-adminisztráció újabb akcióira e téren. „Nem lehetünk vakon optimisták” – figyelmeztetett Si Jin-hung, a pekingi Népi Egyetem kínai–amerikai kapcsolatokkal foglalkozó szakértője, aki szerint Kína számára elfogadható a külkereskedelmi többlet és a piaci korlátok csökkentése, de a kormány sose fog kompromisszumot kötni az iparpolitikáját illetően. Amerikai üzleti körök viszont épp azért csalódottak az eredmény láttán, mert úgy vélik, hogy Washington most volt olyan erőfölényben, hogy kompromisszumra kényszerítse Pekinget a bújtatott állami támogatásokat, a dömpingtermelést elősegítő iparpolitika terén. „A kínaiak csöndben örvendeznek abban a tudatban, hogy Trump kereskedelmi csapata anélkül adta fel a szankciófenyegetést, hogy bármilyen valós és jelentős engedményt csikart volna ki Pekingből” – mondta a Reutersnek James Zimmerman, a kínai Amerikai Iparkamara volt elnöke.

A következő lépés az lesz, hogy Wilbur Ross kereskedelmi miniszter Kínába utazik, hogy felmérje, mely területeken van lehetőség az amerikai export növelésére; ezek közé tartozik az energetika, a cseppfolyósított gáz, a mezőgazdaság és a feldolgozóipar.

Kevesebb működő tőke érkezett Kínába

Csökkent Kínában a külföldi működőtőke-befektetések értéke áprilisban: 59,24 milliárd jüan volt a kereskedelmi minisztérium honlapján megjelent adatok szerint. Ez 1,1 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi év azonos időszakában volt. 2018 első négy hónapjában a szóban forgó összeg 286,78 milliárd jüant tett ki, ami 0,1 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest.