Kína teljesíti, amit korábban megígért

Az Európai Unió és Kína után Japán és Oroszország is hivatalosan jelezte a Világkereskedelmi Szervezetnek (WTO), hogy ellenintézkedéseket léptethet életbe, válaszul az Egyesült Államok által bevezetett acél- és alumíniumimport-vámokra – jelentette be kedden a genfi székhelyű nemzetközi intézmény. 2017-es árakon számolva Oroszországnak 538, Japánnak 440 millió dolláros többletterhet okoz az amerikai büntetés, és ugyanilyen értékben szándékoznak pótlólagos vámot kivetni egyelőre meg nem nevezett amerikai árucikkekre. Mindkét ország már korábban közölte, hogy a WTO-szabályait követve válaszol az amerikai vámtarifákra. Orosz állítás szerint az Egyesült Államok elzárkózott attól, hogy egyeztessen a kérdésben. Az ellenintézkedéseket harminc nappal a WTO tájékoztatása után lehet bevezetni. Washington március 23-tól kezdve az acél behozatalát 25, az alumíniumét pedig 10 százalékos vámmal sújtja. Az Egyesült Államok tavaly 29,1 milliárd dollár értékben importált acélt, ennek 8,1 százalékát Oroszországból, 5 százalékát Japánból; az előbbi ezzel az 5., az utóbbi a 7. a főbb amerikai partnerek között. Tokió azonban változatlanul megegyezésre törekszik az Egyesült Államokkal.

A kereskedelmi háború másik frontján egyelőre tart a fegyverszünet. A Reuters információi szerint Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter és Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes a múlt heti washingtoni tárgyaláson kézfogással nyugtázta azt a megállapodást, amely lehetővé tenné, hogy a ZTE kínai mobiltávközlési vállalat ismét szoftvereket és alkatrészeket vásároljon amerikai cégektől. A tilalmat az Irán és Észak-Korea elleni szankciók megsértése miatt szabta ki az amerikai kereskedelmi minisztérium, és hét évre szólt; a döntés következtében a ZTE kénytelen volt felfüggeszteni tevékenységét.

A készülő egyezmény értelmében a kínaiak megszüntetik az amerikai agrártermékek vámját, és ígéretet tesznek arra, hogy többet vásárolnak majd ettől a szektortól. Az értesülés hitelességét alátámasztja Donald Trump Twitter-bejegyzése is. „Kínával kötendő potenciális megállapodásunk értelmében gyakorlatilag annyit fognak vásárolni nagyszerű amerikai farmereinktől, amennyit a farmereink termelni tudnak” – írta az amerikai elnök. Kína az amerikai agrárium egyik legnagyobb felvevőpiaca, és a termelők akkor sem igazíthatnák a terveiket a kétoldalú tárgyalások eredményéhez, ha akarnák. A szaktárca hét eleji közleménye szerint az országban vasárnapig elvetették a gabona 81, a szója 56 és a cirok 36 százalékát.

A ZTE-vel kapcsolatos megállapodás azonban még kútba eshet, mert az amerikai kormányzatban és üzleti körökben is sokan ellenzik. Marco Rubio szenátor például megadásként értékelné a lépést, és azzal fenyegetőzik, hogy meg fogja torpedózni a republikánusok kezében lévő kongresszus. A törvényhozást valóban régóta aggasztja, hogy milyen nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek a kínai mobilgyártók, amelyek hírszerzési információk szerint adatokat osztanak meg a kínai kormánnyal.

A feszültséget egyelőre tovább csökkenti az is, hogy Peking korábbi ígéretének megfelelően július 1-jétől a jelenlegi 25-ről 15 százalékra csökkenti a legtöbb importált autó és 10 körüliről 6 százalékra az alkatrészek vámját. A döntésnek elsősorban olyan luxusautó-gyártók élvezhetik majd az előnyét, mint a Tesla, a BMW és a Mercedes-Benz.

Az EU Ausztráliával és Új-Zélanddal tárgyal

Az uniós tagállamok zöld utat adtak a szabadkereskedelmi tárgyalások megkezdésének Ausztráliával és Új-Zélanddal – jelentette be az Európai Bizottság tegnap. Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős biztos júniusban ellátogat mindkét országba, a delegációk pedig júliusban tartják meg az első tárgyalási fordulót Brüsszelben. Az Európai Unió tavaly 48 milliárd dolláros kereskedelmi forgalmat bonyolított le Ausztráliával, és 9 milliárdosat Új-Zélanddal. | VG