Fináléhoz érkezett az olasz tragikomédia

Bizalmat szavazott Giuseppe Conténak az olasz parlament alsóháza is, így megalakulhat az Öt Csillag Mozgalom és az euroszkeptikus Északi Liga alkotta új kormány. A piac pillanatnyi megnyugvással fogadta a hírt, noha Nicola Molteni, a Liga egyik képviselője már arról beszélt a szavazás után, hogy az új kabinet visszaadja Olaszország szuverenitását, az ország pedig nem lesz többé külföldi hatalmak alattvalója. Az államkötvényhozamok rövid és hosszú oldalon is ereszkedtek. Bár a bizonytalanságokra különösen érzékeny kétéves hozam visszakorrigált, megragadt az 1,2–1,35 százalékos sávban. A milánói részvényindex, az FTSE MIB emelkedéssel nyitott, ám a sérülékeny olasz bankok árfolyama tovább esett.

A piac egyrészt díjazta, hogy végre kormánya van Itáliának, s hogy elkerülték az előrehozott választást, másrészt aggódik amiatt, hogy Conte intézkedései nagymértékben növelik a költségvetési kiadásokat. A társasági adó és a személyi jövedelemadó csökkentése, a szociális juttatások kiterjesztése és a garantált alapjövedelem együtt 70 milliárd euróval terhelik majd a büdzsét. Az ABN Amro elemzése szerint a tavaly 132 százalékon álló GDP-arányos államadósság 2030-ra 180 százalékra nőhet ilyen tempó mellett. Conte viszont azt mondta, hogy a növekedés felgyorsításával fogja csökkenteni a GDP-arányos államadósságot.

Csak pillanatnyi a piaci megnyugvás, a kétéves államkötvény hozama egy hónapja még mínusz 0,18 százalékon állt, most pedig 1,2 százalék felett jár – hangsúlyozta a Világgazdaságnak az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Szalma Csaba szerint a befektetők korántsem nyugodtak meg, ugyanakkor az 1 százalék körüli fiskális lazítást még tolerálhatónak tartja. Az olasz államháztartásnak van a legmagasabb pozitív elsődleges egyenlege az euróövezetben. Tehát a lejáró hitelek törlesztőrészletét és a kamatfizetéseket leszámítva az olaszok „a maguk részét megtették” az adósságcsökkentés irányába – hangsúlyozta a szakértő. Az olasz helyzet abból a szempontból is érdekes, hogy az Európai Központi Bank (EKB) várhatóan jövő csütörtökön ad jelzést arra, mi lesz a jelen állás szerint szeptemberig tartó kötvényvásárlási program sorsa. A legtöbb elemző korábban úgy gondolta, hogy szep­temberben leállítja a vásárlásokat az uniós jegybank. Ám Szalma Csaba szerint a déli perifériaállamok erősen lobbiznak a Kormányzótanácsban a program folytatása érdekében, különös tekintettel a törékeny olasz piaci helyzetre. Az sem mellékes, hogy Mario Draghi EKB-elnök maga is olasz – tette hozzá.

Peter Praet, az uniós jegybank vezető közgazdásza szerdán világossá tette, hogy jövő heti ülésén az EKB tárgyal a program sorsáról. Ezt a piac is biztató jelnek vette: az euró erősödött, a német államkötvényhozamok emelkedtek. Egyértelmű, hogy a gazdaságnak már nincs szüksége extrém támogatásra, a politikai kockázatok pedig nem értek el olyan szintet, hogy az EKB-nak be kellene avatkoznia – közölte lapunkkal Trippon Mariann. A CIB Bank vezető elemzője emlékeztetett: a jegybank döntéshozói többször jelezték, hogy a makrogazdasági folyamatok alapvetően a várakozásaikkal összhangban alakulnak, a legfrissebb adatok e téren nem jeleznek negatív változást.

Megint szigorítottak a törökök

Bő 2,5 százalékot erősödött tegnap a líra az euró ellenében, miután a török jegybank újabb 125 bázisponttal 17,25 százalékra emelte az egyhetes hitelkamatot. A befektetők vélhetőleg örültek, hogy két hét után ismét kamatot emelt a jegybank, harcolva a két számjegyű inflációval. Ráadásul a szigorítás mértéke is nagyobb volt a becsültnél.

A szervezet közölte: szükség esetén készek a további szigorításra. | VG