Folytatódnak a szigetország megpróbáltatásai

Második Brexit-nép­sza­vazást akar a britek 48 százaléka a legfrissebb felmérések eredményei szerint, szombaton pedig 100 ezer ember vonult az utcára Londonban ugyanezt követelve a 2016-os referendum évfordulóján. Az elmúlt két évben csak a bizonytalanság nőtt azzal kapcsolatban, mi lesz Nagy-Britanniával, miután távozik az Európai Unióból, és ez súlyos károkat okozott a gazdaságnak.

A font a népszavazás után 10 százalékkal, 31 éves mélypontra gyengült a dollárral szemben, és azóta sem tud kitörni erről a szintről. Az árfolyamesés magasabb inflációhoz és a brit gazdaságot hajtó fogyasztás csökkenéséhez vezetett, közgazdászok becslése szerint Nagy-Britannia 35 milliárd fontot veszített 2016 harmadik negyedéve óta. A GDP csak 0,1 százalékkal nőtt az év első három hónapjában, és az előrejelzések szerint a második negyedév sem lesz sokkal jobb, 0,2 százalékos bővüléssel. A Brit Kereskedelmi Kamara (BCC) számításai szerint az éves növekedés 2018-ban lesz a legalacsonyabb 2009, a pénzügyi válság csúcsa óta.

A megpróbáltatásoknak pedig még nincsen végük. Múlt héten az Airbus közölte, hogy kérdésessé válna a további hosszú távú jelenléte Nagy-Britanniában, ha az ország megállapodás nélkül távozna az EU-ból. A repülőgépgyártó konzorcium 25 telephelyén közvetve 100 ezer, közvetlenül 14 ezer embert foglalkoztat. Az EU-val való jövőbeni együttműködés pontos feltételeinek ismerete nélkül nem tudnak dönteni az új nagy-britanniai befektetésekről sem, amelyek szükségesek lennének többek között az új generációs szárnyak gyártásához.

Iparági elemzők szerint nem valószínű, hogy az Airbus hirtelen kivonná a termelést Nagy-Britanniából, mivel esetükben nyolcéves várólisták vannak a gépeikre. Nem az Airbus az egyetlen, amelyik nyomást próbál gyakorolni a brit kormányra. A 15 ezer embert foglalkoztató Siemens is figyelmeztetett: beruházások elleni érvnek tekintené, ha költségnövekedéssel járna a termékek szállítása a szigetország és a kontinens között.