Újabb országok a vámháborús fronton

Kína teljes mértékben felkészült, hogy mennyiségileg és minőségileg azonos mértékben válaszoljon az esetleges újabb, 200 milliárd dollár értékű terméket fenyegető amerikai vámok bevezetésére – közölte a kereskedelmi minisztérium szóvivője, miközben újabb két ország jelentett be válaszintézkedéseket. India megemelte egy sor, az Egyesült Államokból származó agrártermék – például az alma, a mandula, a csicseriborsó, a lencse és a dió –, valamint a vas és az acél vámját. Az ország már korábban bepanaszolta a Világkereskedelmi Szervezetnél Washingtont az acél- és alumíniumiport-vámok megemelése miatt – emlékeztetett a Reuters. Az új vámtételek egyes termékek esetében elérik a 70 százalékot, és egy részük azonnal, a többi augusztus 4-én lép életbe.

Törökország 267 millió dollár értékű amerikai importáru vámját emeli meg; az érintett termékek közé tartozik a szén, a papír, a dió, a dohány, a rizs, a whiskey és az autók – számolt be a CNN. A lépést az ankarai kereskedelmi minisztérium azzal magyarázta, hogy nem sikerült érdemi haladást elérni a kétoldalú tárgyalásokon. Törökország tavaly az Egyesült Államok nyolcadik legnagyobb acélbeszállítója volt 1,7 millió tonnával; ez az ország acélexportjának 11 százaléka.

Az Európai Unió által 2,8 milliárd dollár értékű amerikai árura kivetett védővámok ma lépnek életbe, a kanadaiaké július 1-jén. Mexikó is bejelentett már hasonló intézkedéseket, és Japán is fenntartja magának a jogot a válaszlépésekre, bár döntés még nem született.

A Deutsche Bank elemzői szerint ha Donald Trump elnök beváltja fenyegetését, akkor az újabb 200 milliárd értékű kínai árura kive­tett pótvám 0,2-0,3 százalékponttal csökkentheti az amerikai GDP-növekedést. Gregory Daco, az Oxford Ecomonics brit gazdasági-pénzügyi elemzőház vezető közgazdásza ennél nagyobb, 0,3-0,4 százalékpontos növekedési kiesést becsül. A már életbe léptetett, 32,5 milliárd értékű árura érvényes tarifák 0,15 százalékponttal emelhetik a maginflációt az Egyesült Államokban.

Az acéliparban már meg is vannak a következmények: vizsgálatot indított az amerikai kereskedelmi minisztérium annak kiderítésére, miért emelkednek az árak a márciusban kivetett 25 százalékos vámot meghaladó mértékben. A melegen hengerelt acél ára például a határidős piacon elérte a tonnánkénti 902 dollárt, ami 53 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. „Ez nyilvánvalóan nem az importvámok, hanem az iparág egyes szereplői részéről megnyilvánuló antiszociális viselkedés következménye” – mondta Wilbur Ross kereskedelmi miniszter a szenátus pénzügyi bizottsága előtt. Arról is beszámolt, hogy a tárca a több mint 20 ezer mentességi kérelemből eddig 98-at bírált el, és 56-ot elutasított.

Ross a CNBC-nek adott interjúban azt is elmondta, hogy Trump végső céljának elérése érdekében meg kell keseríteni a kereskedelmi partnerek életét. „Olyan környezetet kell teremtenünk, amelyben a partnereink számára fájdalmasabbá válik fenntartani a magas vám- és egyéb korlátokat, mint megszabadulni tőlük. Különösen igaz ez Kínára” – jelentette ki.

Kínát nem zavarja az Iránt sújtó embargó

Peking továbbra is fenntartja a normális kapcsolatokat Iránnal – válaszolta szokásos sajtótájékoztatóján a kereskedelmi minisztérium szóvivője arra a kérdésre, kivonulnak-e a kínai vállalatok a közel-keleti országból az amerikai szankciók miatt. Az együttműködés Peking és Teherán között még szorosabbá is válhat, miután a kereskedelmi vitában Kína pótvámokkal sújtja a többi között az amerikai olajimportot is, és a kieső mennyiség egy részét valószínűleg Iránból pótolják. Kína egyébként is az iráni olaj legfőbb piaca, áprilisban napi 714 ezer hordóra nőtt a behozatala a márciusi 20 ezerről. | VG