BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A részleteken múlik az eredmény

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Egyelőre fellélegezhetnek a befektetők, mivel az Egyesült Államok és az Európai Unió fegyverszünetet kötött a vámháborúban, de lehetséges, hogy a megkönnyebbülés nem tart sokáig.

Négyhavi csúcsra emelkedtek világszerte a tőzsdék, különösen az autógyártók részvényei erősödtek az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti megállapodás hírére: a BMW részvényei 5,5, a Volkswagené 3, a Daimleré 1,1, a Fiaté 4 százalékkal drágultak tegnap délelőtt. A piacokat azonban változatlanul aggasztja a Washington és Peking közötti feszültség eszkalálódásának veszélye: a Shanghai Composite 0,7 százalékkal, a CSI 300 blue chip mutató 1,1 százalékkal esett vissza.

Bár elemzők nem vártak eredményt Donald Trump és Jean-Claude Juncker tárgyalásától, sőt, már a nyilvánvaló kudarcot is sikernek könyvelték volna el, az amerikai elnök és az Európai Bizottság vezetője fegyverszünetet kötött. Amerikai elemzők csak találgatják, hogy mi vezetett Trump hirtelen pálfordulásához. Úgy vélik, hogy a vámokkal szembeni republikánus ellenállás és a közelgő képviselőházi választások mellett legfőképpen a magánügyvédje körül kirobbant botrányról akarta elterelni a figyelmet egy „nagy győzelemmel”.

Trump és Juncker megállapodott abban, hogy a két fél együttműködik az ipari termékek vámmentességének kidolgozásában és a nem autóipari termékeket érintő szubvenciók eltörlésében. Emellett megkezdik a tárgyalásokat az európai acélárukra és alumíniumtermékekre kivetett amerikai vámok, valamint a megtorlásként kivetett uniós tarifák ügyében. Megegyeztek abban is, hogy a párbeszéd ideje alatt egyik fél sem vet ki új vámokat – az unió azonban egyelőre nem vonja vissza a válaszul kiszabott tarifákat. Trump szerint Brüsszel „csaknem azonnali hatállyal” megkezdi az amerikai szójabab nagy mennyiségű importját, az EB elnöke pedig a korábbinál több amerikai cseppfolyósított gáz vásárlására tett ígéretet. Washington együttműködik az EU-val a Világkereskedelmi Szervezet reformjában is, és ehhez közös munkacsoportot hoznak létre.

Noha a brüsszeli illetékesek egész héten arról próbálták meggyőzni a sajtót, hogy Juncker csak a feszültséget enyhíteni megy Washingtonba, nem tárgyalni, végül mégis ez történt. Juncker szerint a siker Cecilia Malmström kereskedelmi biztosnak köszönhető, aki az elmúlt két hétben amerikai illetékesekkel együtt elvégezte az alapozást. A német kormány és az autógyártók szövetsége üdvözölte a megállapodást, a kereskedelmi kamara és a Voestalpine osztrák acélgyártó azonban figyelmeztetett, hogy majd csak a részletek kidolgozása után derül ki, mennyit ér az egyezség. A Goldman Sachs szerint „a konkrétumok hiánya növeli annak az esélyét, hogy a tárgyalások egy későbbi szakaszban ugyanúgy elakadnak majd, mint az amerikai–kínai egyeztetés”. A francia reakció is visszafogott volt. Párizs nem akar széles kérdéskört felölelő tárgyalásokba bocsátkozni az Egyesült Államokkal, bármilyen megállapodásnak kölcsönösnek kell lennie, és nem foglalhatja magában a mezőgazdasági termékeket – hangsúlyozta Bruno Le Maire pénzügyminiszter.

Elemzők szerint a Trump és Juncker közötti megegyezés ugyan biztató jel, de semmire sem garancia. Megmarad ugyanis a tetemes kül­ke­reskedelmi hiány – Trump egyik vesszőparipája –, az ipari termékekre ígért vám- és szubvenciómentesség pedig kísértetiesen hasonlít a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerségre, amelyet Barack Obama elnöksége idején kezdtek tárgyalni, és amelyet Trump a hivatalba lépése után félresöpört. Emellett egyelőre teljes erővel folyik még a kormányzat által elrendelt vizsgálat is annak a megállapítására, hogy az autóimport nemzetbiztonsági kockázat-e az Egyesült Államok számára.

Össztűz Kínára

A Trump-kormányzat arra használhatja az EU-val kötött megállapodást, hogy engedményeket csikarjon ki a többi kereskedelmi partneréből, például Kínából.

Annál is inkább, mert újabb súlyos áldozata van a két ország között elfajuló feszültségnek: minden idők legnagyobb vállalatfelvásárlása a csipgyártó ágazatban. A félvezetőket, processzorokat és telekommunikációs eszközöket gyártó amerikai Qualcomm ugyanis kénytelen volt visszavonni a vezető holland félvezetőgyártó NXP Semiconductors felvásárlásával kapcsolatos ajánlatát, mivel határidőre nem kapta meg a jóváhagyást a pekingi hatóságoktól, márpedig Kínából származik a bevételének közel kétharmada. A Qualcomm 44 milliárd dollárt kínált a holland cégért, amelynek az üzlet kútba esése után kétmilliárd dollár vigaszdíjat fizet. | VG

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.