A részleteken múlik az eredmény

Négyhavi csúcsra emelkedtek világszerte a tőzsdék, különösen az autógyártók részvényei erősödtek az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti megállapodás hírére: a BMW részvényei 5,5, a Volkswagené 3, a Daimleré 1,1, a Fiaté 4 százalékkal drágultak tegnap délelőtt. A piacokat azonban változatlanul aggasztja a Washington és Peking közötti feszültség eszkalálódásának veszélye: a Shanghai Composite 0,7 százalékkal, a CSI 300 blue chip mutató 1,1 százalékkal esett vissza.

Bár elemzők nem vártak eredményt Donald Trump és Jean-Claude Juncker tárgyalásától, sőt, már a nyilvánvaló kudarcot is sikernek könyvelték volna el, az amerikai elnök és az Európai Bizottság vezetője fegyverszünetet kötött. Amerikai elemzők csak találgatják, hogy mi vezetett Trump hirtelen pálfordulásához. Úgy vélik, hogy a vámokkal szembeni republikánus ellenállás és a közelgő képviselőházi választások mellett legfőképpen a magánügyvédje körül kirobbant botrányról akarta elterelni a figyelmet egy „nagy győzelemmel”.

Trump és Juncker megállapodott abban, hogy a két fél együttműködik az ipari termékek vámmentességének kidolgozásában és a nem autóipari termékeket érintő szubvenciók eltörlésében. Emellett megkezdik a tárgyalásokat az európai acélárukra és alumíniumtermékekre kivetett amerikai vámok, valamint a megtorlásként kivetett uniós tarifák ügyében. Megegyeztek abban is, hogy a párbeszéd ideje alatt egyik fél sem vet ki új vámokat – az unió azonban egyelőre nem vonja vissza a válaszul kiszabott tarifákat. Trump szerint Brüsszel „csaknem azonnali hatállyal” megkezdi az amerikai szójabab nagy mennyiségű importját, az EB elnöke pedig a korábbinál több amerikai cseppfolyósított gáz vásárlására tett ígéretet. Washington együttműködik az EU-val a Világkereskedelmi Szervezet reformjában is, és ehhez közös munkacsoportot hoznak létre.

Noha a brüsszeli illetékesek egész héten arról próbálták meggyőzni a sajtót, hogy Juncker csak a feszültséget enyhíteni megy Washingtonba, nem tárgyalni, végül mégis ez történt. Juncker szerint a siker Cecilia Malmström kereskedelmi biztosnak köszönhető, aki az elmúlt két hétben amerikai illetékesekkel együtt elvégezte az alapozást. A német kormány és az autógyártók szövetsége üdvözölte a megállapodást, a kereskedelmi kamara és a Voestalpine osztrák acélgyártó azonban figyelmeztetett, hogy majd csak a részletek kidolgozása után derül ki, mennyit ér az egyezség. A Goldman Sachs szerint „a konkrétumok hiánya növeli annak az esélyét, hogy a tárgyalások egy későbbi szakaszban ugyanúgy elakadnak majd, mint az amerikai–kínai egyeztetés”. A francia reakció is visszafogott volt. Párizs nem akar széles kérdéskört felölelő tárgyalásokba bocsátkozni az Egyesült Államokkal, bármilyen megállapodásnak kölcsönösnek kell lennie, és nem foglalhatja magában a mezőgazdasági termékeket – hangsúlyozta Bruno Le Maire pénzügyminiszter.

Elemzők szerint a Trump és Juncker közötti megegyezés ugyan biztató jel, de semmire sem garancia. Megmarad ugyanis a tetemes kül­ke­reskedelmi hiány – Trump egyik vesszőparipája –, az ipari termékekre ígért vám- és szubvenciómentesség pedig kísértetiesen hasonlít a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerségre, amelyet Barack Obama elnöksége idején kezdtek tárgyalni, és amelyet Trump a hivatalba lépése után félresöpört. Emellett egyelőre teljes erővel folyik még a kormányzat által elrendelt vizsgálat is annak a megállapítására, hogy az autóimport nemzetbiztonsági kockázat-e az Egyesült Államok számára.

Össztűz Kínára

A Trump-kormányzat arra használhatja az EU-val kötött megállapodást, hogy engedményeket csikarjon ki a többi kereskedelmi partneréből, például Kínából.

Annál is inkább, mert újabb súlyos áldozata van a két ország között elfajuló feszültségnek: minden idők legnagyobb vállalatfelvásárlása a csipgyártó ágazatban. A félvezetőket, processzorokat és telekommunikációs eszközöket gyártó amerikai Qualcomm ugyanis kénytelen volt visszavonni a vezető holland félvezetőgyártó NXP Semiconductors felvásárlásával kapcsolatos ajánlatát, mivel határidőre nem kapta meg a jóváhagyást a pekingi hatóságoktól, márpedig Kínából származik a bevételének közel kétharmada. A Qualcomm 44 milliárd dollárt kínált a holland cégért, amelynek az üzlet kútba esése után kétmilliárd dollár vigaszdíjat fizet. | VG