A vámokat kivetni félnetek nem kell

A protekcionizmus erősödése és a megállapodás nélküli Brexit fenyegetése rövid távon súlyos kockázat Európa legerősebb gazdasága számára, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ezért tegnap 2,5 százalékról 2,2 százalékra rontotta a német gazdaság idei növekedésével kapcsolatos előrejelzését, a jövő évit viszont 2 százalékról 2,1 százalékra emelte. A Bundesbank június közepén szintén a kereskedelmi háború veszélye miatt rontotta le 2,5 százalékról 2-re az idei évre vonatkozó GDP-előrejelzését, miközben az első negyedévben éves szinten 2,3 százalékkal bővült a gazdaság.

Az IMF ugyanakkor üdvözölte Angela Merkel kancellár kormányának a tervét, hogy növeli az állami befektetéseket, és támogatja a hosszú távú növekedést, de a jelentés szerint Berlin ennél többet is tehetne. A gyorsan öregedő népesség miatt elsősorban az infrastruktúrában és az oktatásban lenne szükség több állami pénzre az IMF szerint, valamint jobban kellene támogatni a magánbefektetéseket, így lehetne serkenteni a termelékenységet, és csökkenteni az ország jelentős költségvetési többletét. Utóbbi ugyan tavaly a GDP 0,8 százalékára esett vissza a 2016-os 8,5-ről, de az IMF szerint idén ismét eléri majd a 8,3 százalékot.

A német gazdaság számára veszélyt hordoz a jelentős külkereskedelmi többlet is, és nem csupán az Egyesült Államokkal, hanem a többi partnerével, többek között az uniós tagállamokkal szemben – figyelmeztetett Gabriel Felbermayr, a tekintélyes müncheni Ifo gazdaságkutató intézet igazgatója. „A többlet kezd mérgezővé válni, és most már Németországban is egyre többen hangsúlyozzák, hogy muszáj tennünk valamit a csökkentése érdekében, mert ma már inkább teher, mintsem érték” – mondta a szakember az amerikai CNBC-nek. Németország külkereskedelmi többlete 2009 óta először tavaly esett vissza, a szövetségi statisztikai hivatal szerint „csak” 300,9 milliárd dollár lett. Ezen belül az Egyesült Államokkal szemben 64 milliárd dollár a pozitívum, ami mélységesen dühíti Donald Trump elnököt, aki a vámokkal akarja kiegyenlíteni az országa külkereskedelmi egyenlegét.

Kína, az EU, Kanada és Mexikó – ezek Trump első számú célpontjai, de egy eszkalálódó kereskedelmi háború egy sor más ország számára sokkal nagyobb kockázattal jár – derül ki a svájci Pictet Asset Management közgazdászainak modelljéből, amelyet a Reuters ismertetett. Közéjük tartozik Tajvan, Csehország, Dél-Korea, Szingapúr és Magyarország. Ezeknek az országoknak az eurózóna mellett az Egyesült Államok a legfontosabb kereskedelmi partnerük, és a feldolgozóiparuknak köszönhetően hatalmas mennyiségű külföldi tőkét vonzanak, elsősorban az autószektorba. Az autó- és motoralkatrészek tették ki Magyarország két legnagyobb exporttételét 2016-ban, ezek adták a teljes kivitel 15 százalékát.

Az Egyesült Államokon kívül eddig egyetlen vezető beosztásban lévő politikus vélekedett úgy, hogy a vámháború hasznos is lehet: Mário Centeno, az eurózóna pénzügyminisztereit összefogó csoport vezetője a CNBC-nek azt mondta: talán éppen a magas vámokra van szüksége a 19 tagállamnak ahhoz, hogy kiderüljön, valójában hogyan is teljesít a gazdaságuk a növekedés évei után. Fontos azonban megakadályozni, hogy a tarifák túlságosan sok mindenre kiterjedjenek, és hosszú ideig érvényben maradjanak – tette hozzá.

Engedmény az autógyártóknak

Az Egyesült Államok kész lenne viszonossági alapon vámmentessé tenni az Európai Unióból származó autók importját – ezt Richard Grenell amerikai nagykövet közölte egy szerdai titkos találkozón a Daimler, a BMW és a Volkswagen vezetőivel, akiknek a Handelsblatt értesülése szerint tetszett az ötlet. A megvalósításához azonban a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályai szerint átfogó iparági vámegyezményre lenne szükség – emlékeztetett a német gazdasági napilap. Az Egyesült Államokban 2,5, az EU-ban 10 százalékos vám terheli a másik féltől származó személyautókat, de Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegetőzik, hogy 20 százalékra emeli a tarifát. | VG