Királyi vétó a privatizációra

Mindent még Mohamed bin Szalmán koronahercegnek sem szabad – summázható a Saudi Aramco elsődleges tőzsdei részvénykibocsátásának (IPO) kudarca kapcsán. Mint a Reutersnek három kormányközeli forrás is megerősítette, a két és fél éve eltérő intenzitással folyó előkészületeket maga Szalmán király akasztotta meg két hónapja, de az IPO-t csak múlt csütörtökön halasztották el. A hivatalos véleményt közleményben megfogalmazó Khalid al-Falih energiaminiszter szerint „belátható időhorizonton” belül sort kerítenének rá, de most az olajtársaság terjeszkedési stratégiájának sikeres végrehajtása elsőbbséget élvez. Megerősített hírek szerint Szalmán király a június közepén zárult ramadán idején hívta össze tanácskozásra a családtagokat, a vezető bankárokat és az olajipar meghatározó szereplőit, hogy átbeszéljék az ügyet. Arra a megállapodásra jutottak, hogy az IPO nem segítené, hanem ellenkezőleg, sértené Szaúd-Arábia érdekeit azzal, hogy az állami olajtársaságon keresztül teljes betekintést engedne a piaci szereplőknek a szaúdi energiapolitika boszorkánykonyhájába, de az sem megengedhető, hogy a cég anyagi helyzetéről szóló információk hozzáférhetőkké váljanak. Ezek figyelembevételével a király június végén utasította hivatalát „megmásíthatatlan döntéséről”, az IPO lefújásáról. Elemzők ennek tükrében nem igazán tudják mire vélni az átmeneti halasztást sulykoló kormányzati megnyilvánulásokat.

A 82 éves Szalmán király 2015-ös beiktatásakor gyakorlatilag szabad kezet adott fiának, aki az olaj utáni időszakra való felkészülést, a korrupció visszaszorítását és a magánszektor megerősítését tekintette fő feladatának, s ehhez szolgált volna forrásul az Aramco

5 százalékos részvénycsomagjának eladásából remélt 100 milliárd dollár. Az előkészületek lassulásában közrejátszottak az értékelési problémák is. Sokan kételkedtek ugyanis abban, hogy az Aramco valóban megér 2 ezermilliárd dollárt, ahogy a koronaherceg hirdette. Emellett jogi problémák is felvetődtek a külföldi bevezetéssel kapcsolatban. Az IPO szervezésével megbízott bankok szerződését visszamondták, s az sem szúrt szemet, hogy egy hónapja az Aramco jelezte a helyi SABIC vegyipari konszernben való részesedésvásárlási szándékát, mivel az indoklás szerint egy vertikálisan integrált vállalat jobban eladható a tőzsdén. Szakértők szerint Szalmán király nem az Aramco kiárusítójaként és Palesztina elárulójaként akar bevonulni a történelemkönyvekbe. Udvari források szerint annak ellenére, hogy az IPO kérdésében és Jeruzsálem izraeli fővárosként való elismerésében a koronaherceg álláspontját felül kellett írnia, Szalmán király ma is kedvenc fiaként tekint Mohamedre.