Kártérítés a horvát autópályákon, olajháború a Karib-tengeren és a Kaukázusban – a legolvasottabb decemberi cikkek a nemzetközi gazdaságban

Amerikai hajófoglalás, orosz olajtrükkök, uniós milliárdok Ukrajnának és egy elbukott régiós giga­beruházás is bekerült a Világgazdaság decemberi nemzetközi gazdasági toplistájára. Mutatjuk, mely öt cikk érdekelte leginkább az olvasókat az év utolsó hónapjában.

1.) Ilyen még nem volt Európában: januártól visszafizetik az autópálya-matricák árát a magyarok egyik kedvenc turistaországában, ha dugó keletkezik – itt vannak a pontos szabályok

Olaszország 2026-tól radikálisan átalakítja fizetős útjainak rendszerét: ha a torlódások vagy útépítések miatt dugóba kerülsz, automatikus kártérítés jár majd az útdíjból. Az új szabályozás célja, hogy az autósok valóban azt kapják, amiért fizetnek, a kompenzációt egy országos applikáció kezeli majd – ezzel Európában példa nélküli rendszert vezetnek be.

A rendszer eltérő feltételekkel dolgozik majd a különböző útszakaszokon, és fokozatosan terjesztik ki: először azonos üzemeltetők szakaszaira, majd 2026 végétől már több koncessziós társaságot átfogó hálózatra is. Bár a fogyasztók joggal várnak nagyobb igazságosságot, a viták a részletek és a költségviselés miatt még folynak.

2.) Most lesz baj: Amerika lefoglalta a világ legnagyobb olajhatalmának második tankhajóját is – Kína éppen ezt veszi, egyre dühösebb

Az Egyesült Államok a venezuelai partoknál immár második tankerhajót foglalt le, amely szankcionált olajat szállított – ezzel tovább éleződnek a feszültségek a globális olajpiacon. A lépést Amerika a Maduro-kormány elleni nyomásgyakorlás részeként vezette be, fokozva katonai jelenlétét a térségben.

A szankciók következtében a venezuelai nyersolajexport meredeken csökkent, és bár a világ jelenleg jól ellátott, a kínálat kiesése várhatóan felfelé nyomhatja az árakat – különösen, mivel Kína továbbra is a legnagyobb vevője a venezuelai nyersolajnak.

3.) Ügyes húzás: az oroszok találtak egy EU-tagjelölt országot, ami úgy veszi a szankcionált olajat, mint még soha – de most lebuktak

Georgia meglepően sok szankcionált orosz olajat vett át a kulevi terminálnál, ami az Európai Uniónál komoly aggályokat vet fel a szankciók kijátszásával kapcsolatban. A Transparency International jelentése szerint a georgiai finomítóban az orosz olajat akár helyi termékként is értékesíthették, így rejtve el az eredetet és kikerülve a korlátozásokat.

A történet rámutat arra, hogy az „árnyékflotta” és más trükkök révén Oroszország képes volt fenntartani exportját a nyugati szankciók ellenére, miközben egy EU-tagjelölt ország szerepe is megkérdőjeleződik – különösen az Ukrajna elleni háború közepette.

4.) Ítéletet mondott az IMF az ukránoknak adott 90 milliárd eurós uniós hitelről: ez a kijózanító valóság

Az IMF üdvözölte az Európai Unió döntését, amely szerint Ukrajna mintegy 90 milliárd eurós hitelt kap az EU-tól, de hangsúlyozta, hogy ez a támogatás is csak a szükséges összeg kétharmadát fedezi. A Nemzetközi Valutaalap szerint ez fontos lépés a finanszírozási hiány csökkentésében és az adósság fenntarthatóságának helyreállításában.

Ugyanakkor az IMF kritikát is megfogalmazott : az uniós adófizetők számára a hitel kamatterhei jelentős terhet jelentenek, és további forrásokra van szükség Ukrajna hosszú távú stabilitásához a háború okozta gazdasági kihívások közepette.

5.) Kiborultak a románok, ez már nekik is sok: 600 millió eurós óriásgyárat buktak el – a magyaroknak nem is kellett

Románia jelentős autóipari beruházástól esett el, amelyet egy 600 millió eurós projekt formájában a Kumho Tire tervezett volna az országban. A gyártó végül Lengyelországot választotta, ami komoly csapás Bukarest számára, hiszen ez nagy összeg és munkahelyek százait hozta volna az országnak.

A döntés rávilágít arra, hogyan erősödik a verseny a közép- és kelet-európai beruházásokért: a befektetők egyre inkább olyan országokat preferálnak, ahol stabilabb üzleti környezet, kedvezőbb feltételek és jobb ipari infrastruktúra áll rendelkezésre – hátrányba sodorva a román gazdaságot.