Nem tud tovább bővülni a német ipar

Csalódást keltő ipari adatok érkeztek Németországból: az unió legerősebb gazdaságának termelése a várakozásokon felül lassult júniusban. Az ipari termelés 0,9 százalékkal esett május óta, s bár a statisztika nagyon volatilis, megszokott, hogy havi bázison esik a termelés, de a csökkenés mértéke júniusban kétszerese volt a piac által becsültnek. Leginkább a fogyasztási termékek előállítása esett, 1,6 százalékkal, és csak az energiatermelés nőtt, 2,4 százalékkal. A második negyedévben 0,4 százalékkal nőtt a termelés, az adatot azonban az erős májusi számok dobták meg.

Még gyászosabb a hétfőn közzétett, gyári megrendelésekről szóló adat: 4 százalékkal csökkentek havi bázison, ez pontosan tízszerese az elemzői konszenzusnak, s az elmúlt másfél év legrosszabb adata. A statisztika azt mutatja: a német ipari termelés lassulhat az év hátralévő részében, ami elsőre elég rosszul hangzik a német piacnak kitett Magyarországra nézve. Mindezzel együtt a kereskedelmi mérleg többlete, még ha enyhén csökkent is május óta, egészséges: 21,8 milliárd euró lett júniusban. Ez átlagos adat még úgy is, hogy 12 százalékkal marad a várakozás alatt. A problémát azonban jól mutatja, hogy az export stagnált a fél év utolsó hónapjában, míg az import 1,2 százalékkal nőtt. A folyó fizetési mérleg többlete még mindig magas: 26,2 milliárd euró lett a hatodik hónapban.

A gyengébb adatokban mindenképp szerepe van a kereskedelmi háború miatti bizonytalanságnak, a beruházók és a befektetők kivárnak, hogyan alakul a vámtarifák sorsa – mondta lapunknak Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője szerint a német ipari kapacitás 88 százalékon áll, ami gyakorlatilag teljes kihasználtságot jelent. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a 3,4 százalékos munkanélküliség 40 éves mélypont, az 1,2 millió betöltetlen állás pedig mindenkori csúcs: a német ipar növekedése elérte a zenitet – véli a szakértő.

Hazánk rendkívüli mértékben kitett a német piac felé, Virovácz szerint azonban nem az éves bázisú visszaesést kell szem előtt tartani, hanem a teljes kapacitást. Németországban már nincs szabad munkaerő, így ha növelni akarják az ipari kapacitást, külföldre kell vinni a gyártást: a BMW új debreceni üzeme ennek lehet a jele – közölte. Az elemző azonban figyelmeztetett: a gépjárműipar az elektronika mellett a legciklikusabb ágazat. Ha a német autógyártás felvevőpiacain visszaesik a kereslet, az nemcsak Németországot érintheti érzékenyen, de a termelésen keresztül hazánkba is begyűrűzne a hatás. Ha pedig a német exportcikkek iránt alacsonyabb a kereslet, a gyártók első körben a külföldi egységeiket építik le: politikailag ez a jobb döntés, még akkor is, ha pénzügyileg jobban megérné a német munkavállalók számát csökkenteni.

A német statisztikai hivatal jövő kedden közli a második negyedéves GDP-adatokat. A hivatalos előrejelzés továbbra is 2,6 százalékos, éves bázisú bővülés. Elemzők szerint azonban ez az adat túlzó, ugyanis az esetleges vámtarifák miatti befektetői kivárás és a munkaerőhiány együttesen lassíthatták a gazdaságot a második három hónapban. A Reuters elemzői konszenzusa szerint idén 2 százalékos GDP-bővülés várható.