Optimizmust sugárzott a pénzügyminiszter

Csupa optimizmus volt Berat Albayrak a tegnapi telefonos konferencián. Törökország pénzügyminisztere – egyben Recep Tayyip Erdogan államfő veje – több ezer befektető előtt hangsúlyozta: a kormány világosan felismerte a belső piaci veszélyeket, kész bármikor, bármilyen eszközzel támogatni a bankrendszert, amely túl fogja magát tenni az extrém volatilitással járó időszakon. Igyekezett megnyugtatni a befektetőket, hogy ragaszkodni fognak a költségvetési fegyelemhez, a közelgő strukturális reformok fókuszába pedig a túlpörgő infláció leszorítását és a többletes költségvetést állítják. Nem tervezik, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) forduljanak segítségért, de azt sem, hogy tőkekorlátozásokat vezessenek be. A reformok részeként ugyanakkor növelik a munkaerőpiaci mobilitást és az ország tőkevonzó képességét. Albayrak emlékeztetett: a jegybank már intézkedett, hogy lejjebb szorítsák a devizaárfolyamot, valamint a kormány is, hogy a devizafinanszírozás mértékét csökkentsék, ezért nem érzi veszélyben a jelentős devizahitel-adósságot felhalmozó vállalati szektor fizetőképességét.

A piac hatalmas érdeklődéssel várta a tárcavezető terveit, a líra egész nap erősödött a konferencia előtt, magával húzva a fejlődő piaci árfolyamokat is, amelyek némileg ledolgozták az elmúlt napok esését. A befektetők azonban nem kérdezhettek Albayraktól, aki nem beszélt az alapkamatról, így továbbra sem lehet tudni, hogy Erdogan hajlandó-e engedélyezni a kamatemelést vagy legalább egy vegyes kamatmixet a líra védelmében. Lényeges az is, hogy Albayrak ígéreteket és távlati terveket vázolt, konkrétumok nem hangzottak el. A piac így is megnyugodott kissé, vélhetően azért, mert a pénzügyminiszter a török gazdasági szerkezet átalakításáról és fiskális prudenciáról beszélt, nem pedig a spekulánsok hadjáratáról és Allahról, amint az államfő szokott. A líra a dollárral szembeni 5,72-os keresztárfolyamon stabilizálódott, 19 százalékkal hétfői, 7,01-os történelmi rekordja alatt. Albayrak hangsúlyozta, hogy nem érzi veszélyesnek az amerikai szankciókat, „szövetségeseinkkel együtt elboldogulunk a következményekkel” – szögezte le. A szövetséges szó alatt minden bizonnyal Katart értette, amely 15 milliárd dolláros mentőcsomagot ajánlott Törökországnak. A forrás likvid részét a bankszektorba és a pénzpiacokra irányítják. Katar a hírek szerint beruházási projekteket fog végrehajtani és betéteket helyez el Törökországban, hálául azért, hogy Ankara mellé állt a tavaly júniusban kirobbant öbölválság idején. A tőkeinjekció hosszú távon ugyan nem oldja meg a török válságot, de mindenképp jelzi, hogy Katar szövetségese Törökországnak, és ez a befektetőket átmenetileg megnyugtatta – közölték az Equilor Befektetési Zrt. elemzői. Segített a hangulat javításában, hogy Angela Merkel német kancellár és Erdogan a konferencia előtt telefonon egyeztettek, és leszögezték: a két ország fontos partnere egymásnak, a válság megoldása pedig az Európai Uniónak is érdeke. Az Egyesült Államok és Törökország viszonyában ugyanakkor egyelőre nincs javulás. A török válság vélhetően ezzel még nem ért véget, a befektetőknek hosszabb távon többre lesz szükségük ahhoz, hogy visszanyerjék bizalmukat a török vezetés iránt.

Jól számoltak a Deutsche Banknál

A Nemzetközi Pénzügyi Intézet tegnapi elemzése szerint a líraválság miatti piaci pánik összesen 1,4 milliárd dollárt söpört ki a fejlődő részvény- és kötvénypiacokról. Nem mindenki vesztett azonban,

a Bloomberg úgy értesült, hogy a Deu­-

tsche Bank devizakereskedői 35 millió dollárt kerestek a felfordulásban. Csak augusztus 10-én, amikor a líra a leg-nagyobb napi esését produkálta, 10 millió dollárt profitáltak. Arról azonban még nincs hír, hogy a Törökország felé jelentős kitettséggel rendelkező bankok, mint az HSBC vagy az UniCredit, buktak-e a líra válságán. | VG