Politikai kérdéssé fajult az acélvám

Az Európai Unió kész eltörölni az összes amerikai ipari termékre, így az autókra kivetett vámokat, de kizárólag kölcsönösségi alapon – mondta csütörtökön az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt Cecilia Malmström kereskedelmi biztos, aki szerint ez a megoldás gazdasági szempontból mindkét fél számára előnyös lenne. A felvetés jóval messzebb megy annál, mint amiben Donald Trump és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke júliusban megállapodott. Akkor ugyanis csak arról volt szó, hogy a cél a vámok, valamint egyéb korlátozások és támogatások megszüntetése az autóiparon kívüli árucikkek esetében.

A jövőbeni kereskedelmi megállapodásról már megkezdődtek a tárgyalások Brüsszel és Washington között, az első fordulót a múlt héten tartották az amerikai fővárosban. Ezen azonban az amerikai fél elutasította azt az európai javaslatot, hogy az autóiparra is terjedjenek ki a kedvezmények – emlékeztetett a Politico. Az EU-ban 10, az Egyesült Államokban 2,5 százalékos vámok terhelik a személyautó- és 25 százalékosak a kisteherautó-, valamint a pick-up-importot. Hamarosan befejeződik azonban az amerikai kereskedelmi minisztérium vizsgálata, amelyet Trump rendelt el, hogy kiderüljön, nemzetbiztonsági kockázatot jelent-e az autóbehozatal, és ebben az esetben a személyautókat sújtó tarifákat is 25 százalékra emelik. A tervezett megállapodás korlátozottabb lesz, mint a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség, amely Trump megválasztása után lekerült a napirendről, és a dolgok jelenlegi állása szerint nem terjed majd ki a mezőgazdaságra és a közbeszerzésekre – hangsúlyozta az uniós kereskedelmi biztos, aki reményét fejezte ki, hogy az EB ötéves mandátumának lejárta, 2019. október 31. előtt megszülethet a megegyezés.

Bár Washington és Brüsszel múlt hónapban tűzszünetet kötött a vámháborúban, ez eddig kivetett amerikai tarifák változatlanul érvényesek az európaiakra. A márciusban bevezetett 25 százalékos acélimportvámok alól szerdán három ország – Dél-Korea, Brazília és Argentína – kapott mentességet, utóbbi kikerült az alumíniumbehozatalra kivetett 10 százalékos tarifa hatálya alól is.

Az acélvámok politikai kérdéssé fajultak az Egyesült Államokban: Elizabeth Warren massachusettsi demokrata szenátor politikai részrehajlással vádolja a kereskedelmi minisztériumot a mentességek megítélésében és elutasításában, és vizsgálatot követel az ügyben. A Vox beszámolója szerint a politikust különösen a júliusi eset aggasztja, amikor az amerikai acélgyártók tiltakozása ellenére mentességet kapott az egyébként szankciókkal sújtott orosz Ruszal amerikai leányvállalata.

A kereskedelmi tárca több mint 37 ezer mentességi kérelmet kapott, amelyet a 130 fős stáb egyszerűen képtelen feldolgozni, így augusztus 20-ig mindössze 2871 esetben született döntés. Ebből a Reuters jelentése szerint 1780-at hagytak jóvá, és 1091-et utasítottak el, míg több mint hatezret adathiány miatt visszaküldtek. A tárca kérvényezte a kongresszustól, hogy ötmillió dollárt átcsoportosíthasson a saját költségvetéséből a folyamat felgyorsítására, de csak kétmillióra kapott engedélyt.

A kanadai papír megúszta

A felügyeleti jogokkal rendelkező amerikai Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság hatályon kívül helyezte a Trump-kormányzat január elejétől érvényben lévő döntését, amely 20 százalékos vámot vetett ki a lapkiadásban használt kanadai papírra. Az ötfős testület egyhangú határozata értelmében az import nem okoz kárt az amerikai gyártóknak. | VG