Túlhúzta a kötvényvásárlásokat a BoJ

A japán gazdaság állapota megengedné a jegybanknak, hogy a 2 százalékos inflációs cél elérése előtt elkezdje kivezetni a kötvényvásárlási programot – mondta tegnap a Reutersnek Isida Kodzsi, a Bank of Japan (BoJ) monetáris politikai bizottságának volt tagja. A 2 százalékos szint meghatározása szerinte leginkább azért kellett, hogy a jogszabályban konkrétan meg tudjanak jelölni egy célszámot, de a jegybank a jövőben sokkal rugalmasabb lesz.

Úgy vélte, a hozamgörbe kontrollprogramjában a központi bank engedte, hogy a hosszú oldali kamatok a megcélzott nulla százalékról 0,09–0,12 százalék közé emelkedjenek, mivel így jobban tudnak reagálni a piaci körülményekre, ez pedig már a rugalmasság jele. A jegybank ugyan nem sietteti a hozamgörbe meredekebbé válását, de a végtelenségig nem lehet ezt húzni. Ha hirtelen engedné emelkedni a hosszú lejáratú papírok hozamait, akkor erősítené azokat a pletykákat, miszerint hamar kivezeti a kötvényvásárlási programot.

Ennek azonban el kell hogy jöjjön az ideje, Isida úgy vélte: a bank már így is túl sokáig működtette a lazítóprogramot, eközben a lakossági bankok profitjait gyakorlatilag elvitte az ultraalacsony kamatkörnyezet. A bankszektor nagyon telített, egyre kevesebb fogyasztóért versengenek a mínuszos kamatok korában – világított rá. Hozzá kell tenni, hogy Isida maga is a bankszektorban dolgozott vezérigazgatóként, mielőtt a jegybankhoz igazolt volna. A szektor konszolidációra szorul, ám azzal, hogy a Bank of Japan rugalmas átalakítás helyett 2014-ben inkább kiterjesztette a kötvényvásárlási programot, évekkel hosszabbította meg a konszolidációhoz szükséges időszakot.

A szakember maga is támogatta a jegybank mennyiségi és minőségi lazítócsomagját 2013-ban, azonban egy évvel később már ellenezte a kiterjesztését. Már akkor amellett érvelt, hogy rugalmasabbá kellene tenni a program feltételeit. 2016-ban élesen kritizálta a negatív alapkamatot, mondván, hogy az nem fogja segíteni az infláció felgyorsulását. Isidának ebben maradéktalanul igaza volt, bő két éve áll az alapkamat mínusz 0,1 százalékon, az árindex még mindig alacsony. A Bank of Japan többévnyi késéssel alakította át a programot úgy, hogy a rövid oldali hozamokat mínusz 0,1, a hosszú oldaliakat pedig nulla százalékon hagyta, végül ezt a rendszert lazították múlt hónapban a hosszú oldali hozamok kismértékű elengedésével.

Isida hangsúlyozta, hogy a jegybank magának is árt a program túlhúzásával: a felduzzasztott jegybanki mérleg sérülékennyé válhat a jövőbeni veszteségekre is. Ha a jegybanknak le kell írnia bizonyos veszteségeket, az a lakossági és intézményi bizalom elvesztésével járhat. Isida arra számít, hogy a jegybank ez ellen már tervez lépéseket, de akkor is nagyon aggódik emiatt, hiszen ő maga is a lazítóprogram mellett szavazott öt éve.

Nagyot esett az ipari produktivitás indexe

A japán gazdasági minisztérium összipari indexe 0,8 százalékos eséssel 105,4 ponton állt júniusban. A mutató minden alindexe esett: az építőipari pontszám 2,5 százalékkal, az ipari termelésé 1,8 százalékkal, míg a szolgáltató szektoré 0,5 százalékkal. A csökkenés a kereskedelmi háború miatti bizonytalanságra vezethető vissza, a piaci szereplők vélhetően megvárják, miként alakul a vámtarifák és egyéb korlátozások sorsa. | VG