Elszálltak az árak Törökországban

A török jegybank független, és minden szükséges monetáris eszközt bevet az árstabilitás érdekében – szögezte le Berat Albayrak. A török pénzügyminiszter hangsúlyozta: a líra mélyrepülése nem jelent kockázatot az ország bankrendszerére nézve. Azonos tartalmú közleménnyel igyekezett megnyugtatni a piacokat a jegybank is azután, hogy a statisztikai hivatal kiadta legfrissebb, augusztusra vonatkozó inflációs jelentését. E szerint a pénzromlás üteme tizennégy éve nem látott szintre, 17,9 százalékra gyorsult éves bázison a júliusi 15,85 százalék után.

A török líra már az adatok közzététele előtt 2,3 százalékos napon belüli veszteségben állt a dollárral szemben, a 6,7 feletti szintekről azonban délutánra – látványos volatilitás mellett – sikerült 6,62-ig visszakapaszkodnia. Ebben szerepe volt annak is, hogy a jegybank elismerte: az inflációs kilátások kockázatosak az árstabilitásra, tehát a monetáris politikát a következő, szeptember 13-i ülésen ehhez kell majd igazítani. Mindez a piac számára felért egy kamatemelési ígérettel, így kissé enyhült a pánik a befektetők körében, a CDS-felár 10 bázisponttal 569-re csökkent, a részvénypiac pedig 1,5 százalékkal emelkedett. A líra piacán azonban az idei mérleg több mint 42 százalékos mínuszt mutat a dollárral szemben, ami az infláció egyik legfontosabb motorja lett. A gyenge deviza hatására tudniillik elszabadultak az árak, az inflációs adatokból is jól látszik, hogy elsősorban a külföldi devizákhoz kötött javak és szolgáltatások drágultak. A fuvarozás költségei több mint 27 százalékkal emelkedtek, a háztartási gépek, bútorok ára 23,7 százalékkal nőtt. Az élelmiszerek és nem szeszes italok 19,8 százalékkal drágultak, a lakhatási költségek 16,3 százalékkal ugrottak meg. Ez utóbbiban nagy szerepe volt annak, hogy az energiahordozók árát is folyamatosan növelik a szolgáltatók, miután az ország energiaszükségletének jó részét importból fedezik. Az állami Botas energiacég a múlt hónapban 50 százalékkal emelte a gáz nagyfogyasztói árát, és 9 százalékkal a lakosságit, amit hírek szerint a következő napokban újabb 14, illetve 9 százalékos emelés követ a gáz és az áram piacán is, miután Törökország a 293 millió megawatt villamosenergia-szükségletének egyharmadát gázüzemű erőművekben állítja elő. Szakértők szerint a gáz árának újabb emelése 35 bázisponttal növeli az inflációt, a kialakult spirálból pedig egyelőre nem látszik kiút. A teljhatalmat élvező Recep Tayyip Erdogan ugyanis a kamatok ellenségeként definiálja magát, s meggyőződése, hogy a gazdaságot az alapráta alacsonyan tartásával lehet beindítani, míg a deviza látványos értékvesztését spekulációkkal magyarázza. Nem kérdés, hogy a török elnök hatalma kiterjed a jegybankra is, hisz a líra elmúlt hónapokban látott vesszőfutása ellenére a monetáris tanács csak finomhangolást végzett a pénzpolitikán, legutóbbi, július végi ülésén is meglepetésre változatlan szinten, 17,75 százalékon hagyta az általában árfolyam-szabályozásra használt egyhetes repokamatot.

A piaci szakértők szerint a jegybanknak szeptemberben 500-550 bázisponttal kell szigorítania ahhoz, hogy utolérje az inflációt. A megroppant befektetői bizalmat és a fokozódó tőkekivonást azonban már aligha lehet pusztán monetáris intézkedésekkel orvosolni. A legfrissebb adatok szerint a gyáripari aktivitás például öt hónapja folyamatosan zsugorodik, a beszerzésimenedzser-index augusztusban 46,4 pontra csökkent az előző havi 49-ről, azaz egyre mélyebbre csúszik az 50 pontos szint alatt, ami a fellendülés és a recesszió közötti határt jelenti. Bár a GDP 7,3 százalékkal bővült a második negyedévben, az egyensúlytalanságok jól tükröződnek a legfontosabb makromutatókban. Az elmúlt két hónapban az exportmegrendelések ugyan némi bővülést mutattak, de a kereskedelmi mérleg deficitje elérte az 5,9 milliárd dollárt, a folyó fizetési mérleg hiánya pedig közelíti a 3 milliárdot.