Juncker erősítené a kapcsolatokat Afrikával
Az euró nemzetközi szerepének megerősítését indítványozta Jean-Claude Juncker tegnapi évértékelő beszédében, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén. „Abszurd, hogy Európa az évi 300 milliárd euró összértékű energiaimport-számlájának 80 százalékát dollárban fizesse, miközben a behozatalnak mindössze 2 százaléka érkezik az Egyesült Államokból. Ahogy az is, hogy európai vállalatok euró helyett dollárért vásároljanak európai repülőgépeket” – vetette fel az Európai Bizottság (EB) elnöke. Hangsúlyozta, a csupán húszéves közös fizetőeszköz már így is nagy utat járt be, és jelenleg globális szinten a második leggyakrabban használt valuta. Az elnök szerint az euró ennél is többre hivatott, ehhez azonban meg kell erősíteni a gazdasági és monetáris uniót.
„Olyan Európára van szükség, amely a kereskedelmi megállapodásokat és a stabil valutaviszonyokat tartja szem előtt, míg mások inkább feszültségeket keltenek ezeken a területeken” – utalt Donald Trump amerikai elnök gazdaságpolitikájára. Kiemelte, Európa meg tudta erősíteni kereskedelmi szerepét, az EU-nak 70 országgal van érvényben megegyezése. Az elnök kulcsfontosságúnak tartja, hogy júliusban egy hét leforgása alatt Pekingbe, Tokióba és Washingtonba is elutazott, és látogatásai eredményesen zárultak. „Megmutattuk, hogy Európa nyitott kontinens ugyan, de vezetői nem naivak” – mondta.
Az elmúlt években több tagállam is aktívan építeni kezdte afrikai kapcsolatait: Emmanuel Macron francia elnök tavaly májusi beiktatása óta kilenc útja során 11 országban járt, Theresa May brit miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár pedig augusztus végén tett látogatást a kontinens több országában is. Merkel már korábban is igyekezett vonzóbbá tenni az afrikai országokat a magánbefektetők szemében, e célt szolgálja a kancellár G20-as kezdeményezése, az Egyezmény Afrikával is. Európa és Afrika közötti beruházási és munkahelyteremtési partnerség létrehozására tett javaslatot tegnap Juncker is, ennek keretében öt év alatt tízmillió munkahely jöhetne létre a kontinensen. Afrikának nem adományokra, hanem kiegyensúlyozott partneri kapcsolatokra, beruházásokra van szüksége – hangsúlyozta Juncker, felidézve, hogy Afrika kereskedelmének 36 százalékát az EU-val bonyolítja le, miközben Kínával 16, az Egyesült Államokkal pedig 6 százalékát, ám Juncker szerint az unió afrikai befolyása tovább erősíthető.
Az EB elnöke a Brexit kapcsán leszögezte: bár elszomorítja, hogy a britek kilépnek az EU-ból, de nem hajol meg May Brexit-terve előtt. „A brit kormánynak meg kell értenie, hogy ha valaki kilép egy közösségből, az nem kaphatja meg a tagokat illető kedvezményeket, és nem választhatja ki, milyen előnyökkel szeretne élni a továbbiakban” – fogalmazott.
Juncker dicsérte az idei uniós eredményeket – a kereskedelmi megállapodásokat és a görög mentőprogram lezárását –, és arra buzdította az Európai Parlament tagjait, hogy a jövő évi EP-választások előtt bizonyítsák be, teljesülnek a ciklus eleji vállalások. Elmondta: az EB minden 2014-es ígéretével kapcsolatban megtette a javaslatait, ezeknek a felét elfogadta a tanács és a parlament, 20 százalékuk jó úton halad efelé, 30 százalék tekintetében azonban stagnálást lát. Az elnök szeretné, ha mihamarabb elérnék, hogy a digitális vállalatok, mint például a Google és a Facebook, ott adózzanak, ahonnan a nyereségük származik.
Növelni
szükséges az EU
36
százalékos részarányát
az afrikai kereskedelemben
