Nem hozott meglepetést a török válságkezelési terv

Topolay Gábor | Kilengett a líra, majd zuhanni kezdett, miután Berat Albayrak török pénzügyminiszter bemutatta a középtávú, 2021-ig szóló gazdasági programot, amellyel kirántanák az országot a válságból. A terv ugyanis kevés valódi újdonságot tartalmazott. A piac minimális elvárásként arra számított, hogy Albayrak bejelentse: visszafogják a hitelből finanszírozott növekedést, elhalasztanak kormányzati beruházásokat, és valamiképp csökkentik a folyó fizetési mérleg hiányát. A török politikus pedig pontosan ezt tette, de semmi többet. A tervnek három pillére van: egyensúly, fegyelem és változás. Az egyensúlyon belül Albayrak a növekedési és inflációs várakozást olyan szintre csökkentette, amely reálisnak tűnik, s amelyből látszik, hogy Törökország felkészült a gazdasági bővülés lassulására. A fegyelem alatt a költségvetésre gondolt a politikus. Elhalasztanak majdnem minden olyan kormányzati beruházást, ahol a tendereztetést még nem zárták le, a szükséges megaberuházások közül pedig többet külföldi finanszírozással valósítanak meg, hogy ne a központi büdzsét terheljék. Emiatt a magán- és a közszféra közötti pénzügyi együttműködés új formáit dolgozzák ki. Albayrak szerint jövőre az ideinél 60 milliárd lírával, közel egymilliárd dollárral kevesebbet költ az állam.

A változás pillére annyit tesz, hogy a kormány igyekszik csökkenteni a folyó fizetési mérleg tavaly 5,5 százalékosra rúgó (GDP-arányos) hiányát és a havi 5–6 milliárd dollár között mozgó külkereskedelmi deficitet. Ebben három iparág segíthet Albayrak szerint: az energetika, a gyógyszeripar és a petrolkémia. E területeken beruházásokat ígért, amelyek révén magas hozzáadott értékű exportcikkeket tudnak előállítani, továbbá csökkentik a külföldtől való függőséget. A fejlesztésekkel kétmillió új munkahelyet teremthetnek 2021-ig. A vállalati szektor segítségére siet a török bankrendszer is, amely kedvezményes és azonnali kölcsönt nyújt a magas devizahitel-állománnyal rendelkező, a líragyengülés miatt átmeneti adósságfinanszírozási gondokkal küzdő cégeknek. Mivel azonban eddig is az állami nagybankok szórták ki a nagy hiteleket, a cégmentés vélhetőleg a központi költségvetést terheli majd.