Túl nagyra nőtt a cseh ingatlanlufi

Látványosan, 30 százalékkal nőtt átlagosan a pénzintézetek hitelkihelyezése Csehországban július eleje óta, miután a lakosság valósággal megrohamozta a bankokat, hogy még az október elsején életbe lépő szigorítások előtt pénzhez jusson. Pedig májusban már lassulni kezdett az ingatlanok iránti kereslet, a hónap során a bankok ötödével kevesebb jelzáloghitel szerződést kötöttek. A kihelyezések összértéke 21,16 milliárdról 16,76 milliárd koronára csökkent éves alapon.

A Cseh Nemzeti Bank (CNB) már az év elején megkongatta a vészharangot, attól tartva, hogy a magas eladósodottság a drasztikusan emelkedő ingatlanárak tükrében már rendszerszintű kockázat, hiszen az elmúlt három év során a kihelyezett jelzáloghitel-állomány 46 százalékkal ugrott meg. Az első negyedév végén a cseh fővárosban 76 ezer korona volt a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára, ami éves alapon 8 százalékos növekedés. Az elmúlt három év árnövekedési üteme meghaladja az 50 százalékot. A dinamikus áremelkedés mögött a foglalkoztatottság látványos növekedése, a magasabb bérek, a csökkenő kínálat, az olyan szolgáltatások térnyerése, mint például az Airbnb, és nem utolsósorban az alacsony kamatkörnyezet áll. Augusz­tusban a jelzáloghitelek átlagos kamata évek óta először enyhe csökkenésnek indult, és 2,49 százalékra mérséklődött a júniusi és a júliusi 2,5 százalék után. Tavaly májusban még 2,03 százalékon állt a hitelek átlagos kamata, a legolcsóbban 2016 utolsó két hónapjában kínálták a bankok a hiteleket, átlagosan 1,77 százalékos kamattal.

A jelzálog-hitelezési láz csökkentése érdekében a CNB egy ajánlást tett közzé, amelyben prudensebb hitelezésre buzdítja a bankokat. Október elsejétől a bankok hitelfedezeti aránya csak a teljes állomány 15 százalékáig érheti el a 90 százalékot, a többi esetben legfeljebb 80 százalékos lehet. A kihelyezett hitel összege ezenfelül nem haladhatja meg a szerződő fél éves bevételének a kilencszeresét, a törlesztőrészlet pedig nem lehet nagyobb a havi nettó jövedelem 45 százalékánál. A bankok arra számítanak, hogy a benyújtott hitelek egyharmadát kell majd visszautasítaniuk a szigorúbb követelmények miatt. Mindez azonban aligha érinti majd az eredményességüket, az emelkedő kamatkörnyezet ugyanis pótolja a hitelkihelyezés esetleges lassulását. A CNB legutóbb szerdán emelte 25 bázisponttal az irányadó rátát, amely így 1,5 százalékon áll. Ez már a negyedik szigorítás idén, a szakértők többsége egy újabb, legkevesebb 25 bázispontos emelést vár még ebben az évben.